Kedvenceim azok az ételek, desszertek, amelyekkel úgymond "maradékokat" hasznosíthatok. A szikkadt kiflikből készült rakott édességek különösen a szívem csücskei! Nem csak az újrahasznosítás miatt, hanem a változatosságuk, a saját ötletek rögtönzése, a gazdag ízviláguk miatt is.

Családanyaként azonban nem csak a konyhában sürgök-forgok, így előfordul, hogy egyéb tennivalóim elterelik a figyelmemet pár percre a konyhától. Persze ezekben az esetekben előfordul, hogy csak az utolsó pillanatok egyike menti meg az ételeimet a komolyabb katasztrófától....

Így jártam  ennél a desszertnél is: ahogyan a képeken látható, ilyen az, amikor kis túlzással majdnem megég a tojáshab valaminek a tetején!  .....no, de lássuk ennek a nagyon finom desszertnek a részleteit, amely egy kiadós leves után tökéletes második fogásként is tündökölhet!

És akkor a recept: (nem könyvből, csak fejből, hiszen szerintem a legtöbben már női vénából sütünk főzünk, ötletelünk, próbálgatunk...)

Hozzávalók:

- 7-8 db szikkadt kifli
- 3 db tojás sárgája 
- kb. 5 dl tej (függ a kiflik szikkadtságától, állagától)
- ízlés szerint cukor
-  egy csipet só (mert az minden édességben jó, kiadja az ízeket)
- 1 csomag vaníliás cukor
- ízlés szerint mazsola, fahéj stb.
- 3 db zöldalma 

A habhoz:

-  3 db tojás fehérje
- 2 evőkanál cukor
- 1 mokkáskanál ecet
- és a zöld hab sem csalás, nem ámítás....1 csepp zöld ételfestékkel próbáltam életre kelteni....

A formához: 
- kevés vaj és kristálycukor.

És ahogyan készült: 

Felkarikázott száraz kifliket leöntöttem meleg vaníliás tejjel, amibe előzőleg belekevertem 3 tojás sárgáját cukorral kikeverve.
Apróra hozzászeleteltem 3 db zöldalmát, kivajazott, cukorral megszórt tortaformába terítettem és közepes lángon tűpróbáig (kb 35 perc) sütöttem.

Amikor már átsült, a 3 tojás fehérjét két kanál porcukorral, egy mokkáskanál ecettel keményre vertem, hozzá cseppentettem egy csepp zöld ételfestéket (ha már zöld almából készült, gondoltam, dob a dolgon) és a süti tetejére halmoztam, fodroztam.
Visszatoltam a sütőbe száradni, takarék lángon, nyitott sütőajtónál. Mivel kis idő múlva úgy láttam, nem halad, rácsuktam a sütő ajtaját, és elmentem kiteregetni! 
Na, itt lett majdnem baj!  A zöld hab, csak imitt amott látszik, de sebaj! Az íze kárpótolt mindenért! 

Köszönöm a csodás fotókat a lányomnak, aki lelkes megörökítője és segítője a konyhai munkámnak!