Ismét közeledik az Anyák napja, az év egyik legszebb ünnepe. Én már csak emlékeket tudok felidézni az Édesanyámról, de minden évben nosztalgiázva teszem. Régen Anyukámmal ilyenkor elővettük a családi fotókat, mindig precízen végigmondta, ki, kinek a rokona, hogyan került a családba, nagyokat nevettünk a közös emlékeken. Sokat énekelt, szerettem hallgatni, persze vasárnap lévén sütöttünk is közösen valami finom, de egyszerű sütit. Emlékeimben most is felidéződnek az ízek, az illatok, a képek, az érzések... És persze az Ő illata, az egész lénye. Újra elővettem a régi fényképeket, melyeken nem csak Anyukám, hanem Nagymamám, Dédnagymamám is rajta volt, előkerültek azok a kis emléktárgyak, köztük a tányérkák, a lecsorbult, de nagy becsben tartott tortatál, a csészék, a villák, melyeket megőriztem. Nézegettem őket, aztán eszembe jutott, mennyire szerette Anyukám a rétest. Gondoltam, erre a szép napra én is rétest sütök, nem is akármilyet. Meggyeset, torta formában... Így lett ez a nagyon egyszerű, a régimódi időket idéző finomság különleges, látványos, és igazán ünnepi. Akár egy rózsacsokor. Igazi Anyák napi desszert. A meggyes töltelék pedig ízével és csodás színével is remekül illik az alkalomhoz.
Így készítettem:
Hozzávalók:
- 1 cs. rétes tészta
- 1 üveg (350 g) magozott meggybefőtt
- 1 cs vaníliás pudingpor
- 4-5 evőkanál cukor
A tészta kenéséhez:
- olaj
A szóráshoz:
- vaníliás porcukor
Elkészítés:
A meggybefőttet levével együtt lábasba töltjük, hozzáadjuk még hidegen a cukrot és a pudingport, óvatosan elkeverjük és lassú tűzön melegítve folyamatos keverés mellett besűrítjük. Ezután hűlni hagyjuk.
A sütőt előmelegítjük 190 fokra, a sütőtepsit kibéleljük sütőpapírral.
(Mivel egy csomag réteslapot használtam, így a torta mérete a hagyományosnál némileg kisebb, ezért nem tudtam kapcsos tortaformát használni, mert akkora méretem nem volt. Karton papír csíkot bevontam alufóliával és mint egy gyűrűt, az egymás mellé állított tésztarózsák közé kerítettem, megtűzve óvatosan gémkapoccsal. Így biztos voltam abban, hogy sülés közben nem fognak esetleg eldőlni.)
A réteslapokat kicsomagoljuk, nagyon éles késsel hosszában elharmadoljuk. Mivel a feltekert réteshengerek állítva lesznek, így elegendő lesz a tészta szélessége. Nedves konyharuhára helyezzük az első réteslap csíkot, megkenjük olajjal, majd ráhelyezzük a következő lapot, amit szintén olajozunk. Ezután ismét réteslap, majd ismét olajozás következik. Egy egy rózsához 3 db réteslap szükséges. Az egymásra rakott lapokra kanalazunk a kihűlt meggykrémből úgy, hogy egyik hosszanti szélénél 2 cm szabad hely maradjon, ezt ráhajtjuk a töltelékre, ez lesz felállítva a torta alja. A másik hosszanti szélénél pedig 3-4 cm-t hagyunk szabadon. Ezt a szélt nem hajtjuk be, mert ez lesz a rózsák teteje. A megkent rétescsíkokat óvatosan, rövidebb oldalánál fogva feltekerjük, majd a sütőtepsire állítjuk. Így járunk el minden tésztarózsa elkészítése során. Mivel a legelső réteslap a nedves konyharuhára kerül, így a rózsák külső oldala feltekerve nem olajos, így azokon a pontokon, ahol a tekercsek összeérnek, finoman megnedvesítjük kevés vízzel, ezáltal a tészta kissé tapadni fog a mellette lévőhöz.
Amikor valamennyi hozzávaló elfogyott és a körformát sikerült kialakítanunk, a tortaforma peremét ráillesztjük és összezárjuk. A rózsák felső szélét megcsinosítjuk, kissé eligazgatjuk a tésztalapokat, hogy minél jobban hasonlítson egy valódi rózsacsokorhoz, majd vékonyan megkenjük kevés olajjal és a tepsit a forró sütőbe toljuk.
Nagyjából 20 perc alatt készre, enyhén pirospozsgásra sütjük.
A sütőből kivéve óvatosan tálalóra csúsztatjuk, levesszük róla a tortakarikát, ami eddig körbefogta, majd csinos szalaggal összekötjük és meghintjük vaníliás porcukorral.
Langyosra hűlve tálaljuk.
Ugye milyen gyönyörű? Nehéz betelni a látványával!
A finoman roppanó tészta, az édes-krémes töltelékkel tökéletes összhangban van.
Ha tetszik a recept,készítsétek el, köszöntsétek fel vele az Édesanyátokat, a Nagymamátokat!
Boldog Anyák napját kívánok Minden Édesanyának!