A vasárnapról nekem mindig az otthoni és a gyerekkori emlékek jutnak először az eszembe. Legyen tél vagy nyár, a szülői ház csöndes melegsége, a pihenés, az édes illatok képei kerülnek a gondolataimba. 

Nálunk sosem múlt el úgy hétvége, hogy édesanyám ne tett volna az asztalra valami finoman illatozó süteményt. Persze ezekben nem volt semmi különleges hozzávaló, mégis azt hiszem, életem legcsodásabb finomságai voltak.

Ma már én készítek desszerteket, első sorban gyermekeimnek. Így volt ez idén, Gyermeknapkor is.
Ezt a langyosan legfinomabb édes, levendulás-áfonyás rakott kalácsot sütöttem meg nekik.

Mivel most van a levendula szüretelésének ideje, gondolom, sokan örültök majd ennek a receptnek.

Mutatom is, hogyan készült.

Hozzávalók:

- 1 db szikkadt fonott kalács
- fél liter tej
- 1,5 zacskó vaníliás pudingpor
- 5 evőkanál cukor
- 1 marék áfonya
- 1 zacskó vaníliás cukor
- 2 teáskanál levendula virág

- pici margarin a forma kikenéséhez

A tetejére kevés porcukor.

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 190 fokra. A szikkadt kalácsot ujjnyi vastagra felszeleteljük. A sütőformát alaposan kikenjük margarinnal.

A pudingport a cukorral, a vaníliás cukorral simára keverjük az apránként hozzáadott hideg tejjel.
A sütőformába szépen belesorakoztatjuk a kalács szeleteket, úgy, hogy közzé teszünk friss áfonyát és kb. 1 teáskanál levendula virágot. (Nekem akkor még csak szárított formában volt itthon, az előző évi szedésből, de ma már lehet friss virág is!)

Meglocsoljuk a kalács szeleteket a pudingporos-cukros tejjel. próbáljuk úgy, hogy minden kalács szeletre jusson belőle.
Akkor jó, ha az alja kicsit tocsog is benne, mert az a sütéskor szépen besűrűsödik, rezgős-krémes lesz.

A tetejét megszórjuk vaníliás cukorral és a maradék 1 teáskanál levendulával.

Betoljuk a sütőbe és kb. 30 perc alatt szép pirosra sütjük.  (Ha nagyon erősen pirulna, a tetejére teríthetünk alufóliát. 
Kivéve a sütőből még folyós lehet az alja kissé, de ne aggódjunk, mert ez a hűléskor dermedni fog a benne lévő pudingpor miatt.

Langyosra hűlve megszórjuk a tetejét némi porcukorral és már tálalhatjuk is!

Illatos, különleges ízvilágú, villámgyorsan elkészíthető édességet kapunk, ami ráadásul akár a szikkadt, már senkinek nem kellő kalács új életre keltésében is zseniális.

Méltán zárhatja a vasárnapi ebédek főfogásának sorát, hiszen garantáltan mindenkinek ízleni fog!

Próbáljátok ki!

FOODYNY is szívesen oszt meg tőlem tartalmat!