Húsvétra készülve a Kunságban, Karcag környékén méltán elhíresült édes kalácsot készítettem. Ez a finomság csupán az 1900-as évek elején lett ott ismert, ahová állítólag Felvidékről hozta Nagy Bálintné Mile Mária, egy lakodalomra. Az esküvő az anyakönyvi bejegyzés szerint 1923. március 10-én volt, innen számítódik tehát a sütemény születésnapja is. A Ferdinánd nevet pedig talán Ferenc Ferdinánd trónörökös ihlette.
Az esküvő után, éjfélkor szolgálták fel ezt a mennyei édességet, amit minden vendég ámulva figyelt és mivel még nem ismerték, találgatták is, mi lehet az! Állítólag másfél literes lábasokban sütötték, innen való, hogy azóta is illik lábasban készíteni (persze nem kötelező).
Attól fogva nem volt olyan lakodalom, ahol ne sütötték volna, később pedig minden valamire való családi eseménynél asztalra került. Hírlik, hogy ilyenkor a családok összeadták a másfél literes lábasaikat, hogy jusson minden vendégnek bőven a kalácsból.
Azóta ez a sütemény bekerült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárba, mint hagyományos kunsági étel. Persze a karcagiak és a környező települések mind magukénak kívánják az elismerést miatta. Így eshet, hogy édesanyám, aki kunmadarasi leány volt, természetesen büszkén vallotta szülőhazája ételének és sütötte otthon is minden családi alkalomkor. 
Sokan keverik a darázsfészek nevű süteménnyel, de ez nem helyénvaló, hiszen az dióval készül, ennek a kelt tésztának a titka pedig a cukros-tejszínes locsolásban keresendő. Az eredeti felvidéki elbeszélések szerint nem kenték és cukrozták a lábast, ez a későbbiekben került az elkészítés sorába, de azt hiszem, ez a módosítás igazán jót tett neki. 

Nálam most mazsola is került bele, hogy még gazdagabb ízvilága legyen.

Íme a receptje:

Hozzávalók:

-3 dkg élesztő
- 2 dl tejföl
- 1 csipet só
- 4 evőkanál kristálycukor
- 2 tojás
- 3 dl tej
- 80 dkg liszt + kevés a nyújtáshoz

A krémhez:

- 10 dkg kristálycukor
- 20 dkg vaj 
        + 1 nagy marék mazsola

Az edény kikenéséhez:

- 5 dkg vaj
- 5 dkg kristálycukor

A locsoláshoz:

- 2 dl tejszín
- 10 dkg porcukor
- 1 csomag vaníliás cukor

Elkészítés:

Az élesztőt langyos tejbe morzsoljuk, rászórunk 1 evőkanál cukrot és hagyjuk felfutni. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk az élesztős tejet, a 2 db tojást, a tejfölt, csipet sót és a maradék 3 evőkanál cukrot. Alaposan kidagasztjuk a tésztát, majd letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük. (kb. fél óra alatt)

Míg kel a tészta, kikeverjük a krémet, a lágy vajból és a cukorból. A sütőedényt kikenjük vajjal, alaposan megszórjuk kristálycukorral, hogy mindenhol bevonja azt, még az oldalát is. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

A megkelt tésztát kinyújtjuk fél ujjnyi vastagságú téglalapra és megkenjük a cukros-vajas krémmel. (Ha mazsolás kalácsot készítünk, akkor ebben a fázisban szórjuk el egyenletesen a mazsolát rajta, melyet előzőleg langyos vízben beáztattunk és lecsepegtettünk.) Hosszanti oldalánál fogva feltekerjük a tésztát, mint a palacsintát és 3 centis darabokra vágjuk. A sütőedénybe sorakoztatjuk a tésztacsigákat oldalukra fektetve, lazán egymás mellé, mert nőni fognak. 10 perc továbbkelesztés után sütőbe toljuk és 30 percig sütjük. Ekkor kihúzzuk a sütőből, meglocsoljuk a vaníliás cukorral és porcukorral elkevert tejszínnel, majd visszatoljuk a sütőbe további 20-25 percre, míg a teteje szép pirosra sül. 

Most jön egy kis plusz turpiszság, annak, aki az igazán eredeti elkészítési módhoz ragaszkodik:
A kész süteményt azon melegében tányérra fordítjuk, így a tészta alja kerül felülre! A rákaramellizálódott édes tejszínes sűrű krém bevonja ekkor a tésztát.

Én nem fordítottam "fejre", mert így szeretem látni a csavarodó, domborodó tésztacsigákat (felfordítva ugyanis a sütőforma alja miatt lapos lesz a teteje), de azonnal kiszedtem a formából, mert ha abban hűl ki, a karamell miatt könnyen beleragadhat!

Igazán akkor finom, amikor langyosra hűlt. A tészta teteje finoman koppanós, belül légies, szivacsos, a krémtől pedig a tésztacsigák között édesen krémes.

Ünnepre vagy egy vasárnapi ebéd utánra, esetleg egy pohár tejjel reggelire, vacsorára mennyei!

A csigákat ügyesen kézzel szétválasztva adagolhatjuk tányérokra.

Próbáljátok ki!

Jó étvágyat hozzá!

Amint tudjátok:

 FOODYNY is szívesen oszt meg tőlem tartalmat!