A Karácsony egyik hagyományos magyar desszertje a zserbó, melyet szinte minden háztartásban elkészítenek ilyenkor. Gyermekkoromtól fogva nem volt nálunk olyan ünnep, amikor ne került volna az asztalra. Édesanyám készítette mindig, saját maga által főzött sárgabarack lekvárral, négy laposan, csillogó csokoládémázzal. Bevallom, miután nem lehetett már többé velünk, nem mertem belevágni az elkészítésébe... Valahogy úgy éreztem, ez a dolog őhozzá tartozott. Sok-sok év elteltével végül idén úgy döntöttem, mégis megpróbálom. Édesanyám mindig szépen elsimította a csokoládét a tetején, én azonban úgy határoztam, hogy szépen cirkalmazva díszítem...így mostantól kicsit mindkettőnké már ez a recept. Míg készült, gondolataimban nosztalgikus emlékek cikáztak, az illatok és az ízek pedig visszarepítettek az együtt töltött Karácsonyokhoz. 
Biztos vagyok benne, hogy büszke lenne rám, ha kóstolhatná, ahogyan abban is, hogy minden családnak van egy saját változata az elkészítéséhez... sokan három laposra készítik, van, aki élesztővel, van aki sütőporral.

Én most Édesanyám által használt, családi receptünket osztom meg veletek, íme:

Hozzávalók:
- 500 g finom liszt
- 250 g hideg vaj/margarin
- 100 g porcukor
- 1 csipet só
- 1 zacskó vaníliás cukor
- 1,5 dl tejföl
- 25 g friss élesztő
- 1 tojás

A töltelékhez:
- 300 g darált dió
- 200 g porcukor
- 1 citrom reszelt héja
- 300 g sárgabarack lekvár

A mázhoz:
- 200 g étcsokoládé
- 2 ek. olaj

Elkészítés:
A liszthez adjuk a porcukrot és a sót, majd a hideg vajat belevagdosva kissé összedolgozzuk. A tejfölt elkeverjük a tojással és belemorzsoljuk az élesztőt. Összekavarjuk, majd hozzáöntjük a lisztes vajas keverékhez és addig gyúrjuk, amíg a tészta szépen összeáll. Cipót formálunk belőle, majd letakarjuk, amíg a tölteléket előkészítjük.
Ehhez a diót megdaráljuk, (én robotgépet használtam), elkeverjük a cukorral és a citrom héjával:
Egy 30x40 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral.

A tésztacipót 4 egyenlő részre vágjuk, majd nagyon vékonyra, tepsi nagyságúra nyújtjuk. Beleterítjük a tepsibe, eligazgatjuk, majd megkenjük a sárgabarack egyharmad részével. Erre egyenletesen rászórjuk a cukros dió egyharmadát, majd következik a második tésztalap, melyet hasonlóan az elsőhöz tepsi méretűre nyújtunk. Ezt a tésztalapot  megkenjük a lekvár felével, majd a cukros dió fele következik. A harmadik tésztalapot megkenjük a maradék lekvárral, rászórjuk a diót, végül betakarjuk a legfelső, negyedik tésztalappal. Villával alaposan megszurkáljuk. Addig pihentetjük, míg a sütőt előmelegítjük 180 fokra.

Középső bordamagasságon 40 perc alatt szép világosbarnára sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni. Egy deszkát fektetünk a tepsire, majd óvatosan felfordítva rácsúsztatjuk a zserbót, így az alja fog fellülre kerülni és szép egyenes lesz a sütink teteje.
A csokoládét gőz felett megolvasztjuk, hozzáadjuk az olajat, amivel simára kavarjuk. Hagyjuk annyira meghűlni, míg még folyós, de már nem túlságosan. A zserbóra öntjük, szépen elterítjük a süti tetején. Elsimítjuk vagy szép mintázatot rajzolunk villával vagy a kés lapjával a mázba. 

Teljes dermedés után meleg vízbe mártott és szárazra törölt késsel szépen szeletelhető. (Minden újabb késmozdulatnál így járunk el!)
Egyenletes téglalapokra vágva kínáljuk.

Sokáig eltartható, az idő haladtával egyre finomabb lesz! Mivel jól bírja a mélyhűtést, akár hetekkel az alkalom előtt is elkészíthető.

Nyugodt, békés készülődést kívánok az Ünnepre!

Próbáljátok ki, váljék egészségetekre!