Néha a boldogsághoz csupán ilyen kicsi dolog kell:

Egy jól behűtött, gyorsan elkészíthető, gyümölcsös pohárdesszert. 

Ahogyan említettem a bemutatkozómban, különösen kedvelem az ilyen saját ötlet alapján készített ételeket, mint ez a desszert.
Nem kell hozzá sok vagy drága hozzávaló, nem kell hozzá a sütőt sem bekapcsolni, így nyári melegben különösen kedvelni való.
Találtam a hűtőben egy üveg megbontott cseresznye dzsemet, gondoltam, eljött az idő a felhasználására! Mivel pár napig csak kettesben voltunk a párommal, gyereksereg nélkül, így mennyiségileg sem kellett sokat előállítanom. Bár utólag visszagondolva, nem tudom, a párom vagy én gondolkodtunk rajta jobban, kié legyen az utolsó pohárral, olyan finom volt!? 

Szóval előkaptam a konyhaszekrényből pár hozzávalót és elkészítettem ezt a finomságot a következőképpen:

A nyárban, a sok napsütésben és melegben több jó dolog is van. Többek között az, hogy eljön a kovászos uborka ideje!

Azt gondolom, ez egy megosztó ételféleség....vagy nagyon szereti az ember vagy az illatától is rosszul van.
Én a kovi ubi kedvelők táborába tartozom, ezért évről évre több üveggel is készítek.
Ízesítése sokféle lehet, én hagyományos receptúra alapján készítem. Amikor üvegbe rakom már szinte érzem is a kész, lehűtött uborkát a számban, úgyhogy mondanom sem kell, tűkön ülve várom annak a pár napnak az elteltét, amíg az uborka beérik, kovászolódik.

Az egyik legfinomabb tavaszi, nyári étel, ami akár egytálételként is avanzsálhat, az szerintem a tojásos nokedli.
Tavasszal, amikor megjelenik a friss, fejes saláta a piacokon, szinte heti szinten képes lennék főzni és enni, de később, a kovászos uborka és az uborkasaláta szezonban is ugyanez a helyzet. Szinte megunhatatlan!

Pár nappal ezelőtt a hűvösebb napokon jó volt bekapcsolni a sütőt. Mivel a napi pékáru éppen fogyóban volt, rögtönözni támadt kedvem. Kelt tésztákat módfelett szeretek készíteni, így tudtam, valami ilyen recept után nézek. Így esett a választásom a még általam sosem sütött ciabattára.
Bújtam a fellelhető recepteket, de mivel sokféle változat létezik, úgy gondoltam, konyhai rutinomra támaszkodva elkészítem a sajátomat.

Dinnyeimádóként időnként én is mellényúlok a vásárláskor... Adva volt egy cuki, 6 kilós görögdinnye, aminek jó indulattal a negyedét sikerült legyűrnöm.... Míg ettem az ízetlen falatokat, törtem a fejem, mi lesz a másik háromnegyed résszel. Nem gondolkodtam sokáig!

A héját savanyúságnak, a sziszifuszi munkával kimagozott húsát pedig lekvárnak beáldoztam!  ( recept a képeknél)

Családom férfi tagjainak ünnepekkor általában már nem hagyományos édes tortákat készítek, hanem karakteresebb, sós, kiadósabb finomságokat.
Párom idei születésnapjára álmodtam meg ezt a fasírttortát, aminek hallatlan nagy sikere volt.

A mai konyhaparádé margójára:
Kamaszodó lányom pár napot a vidéken élő, egy éve megözvegyült nagypapájánál töltött, hogy segítsen főzni és kicsit rendet teremteni a konyhában. Így esett, hogy a kamrában található fagyasztó is takarítás alá került, selejtezve a benne lévőket...
Hazautazva a hátizsákjában némi fagyasztott gyümölcsöt, és ezt, azt is hozott... Hááát, gondolhatjátok!
Minden kiolvadva, palacsintává lapulva, a táska beltartalmát eláztatva, de lánykám csillogó pillantásaival kísérve ért ide! 
Volt amin már nem tudtam segíteni, volt amit gondolkodás nélkül behajítottam újra a fagyasztóba (szeder, ribizli), és volt egy adag meggy, amit gondoltam, ha már "megörököltük" és kiolvadt, ma sütit készítek belőle.....
Bújtam a netet, és az itthon lévő hozzávalókat is figyelembe véve rátaláltam a clafoutisra! 
No.... persze ebből is ezer féle kering a világhálón, így összevetve azokat, megalkottam a sajátomat! 

Nem volt kedvem sütőt melegíteni, viszont mindenki édesre vágyott!  Így aztán egy sütés nélküli finomságot készítettem.
Kávé-rum-kókusz-karamell.... Ez lett az ízvilág....
A konyhaszekrény maradékait használtam fel, saját ötlet alapján! 

Gyönyörű tavasz volt idén! 

Szerettem sétálni, beszippantani az éledő természet minden illatát. Csodás orgona csokrokat szedtünk, amivel behoztuk a lakásba is a tavaszt. Már akkor meg akartam tartani magamnak a hideg, csapadékos, sötét napokra. Így esett, hogy régóta a fejemben motoszkáló gondolat végre kivitelezésre is került.


Orgona illatú cukrot és kandírozott orgonavirágot készítettem a lányommal.