Beköszöntött az ünneplések ideje. Ilyenkor mindenki vendégségbe megy és vendégeket fogad, s az üdvözlések alkalmával bizony még azok is koccintanak némiképp, akik máskor nem vagy csak ritkán szoktak. Korábban már olvashattatok krémlikőr receptet a blogomon, kókuszosat és mézeskalácsos-csokisat is. A hölgyek legtöbbször valami desszert jellegű italt fogyasztanak szívesen, így most rájuk is gondolva készítettem egy nagyon finom, fehércsokis likőrt. Szerencsére minimális időt kell pihennie, úgyhogy akár holnap el is készíthető, s már a szent estén kínálhatjuk is! Ami pedig a hozzávalókat és az elkészítés idejét illeti...meglátjátok, kiváltképp kedvelni fogjátok!

Íme a receptje:

Advent harmadik vasárnapjára, ezüstvasárnapra ahogy korábban említettem gyermekeimnek szoktam kedvezni. Így történt, hogy egy igazi nosztalgikus finomság került az asztalra, ami nem más, mint a madártej. Azt hiszem, valódi gyermekdesszert ez. Nekünk még nosztalgikusabb, hiszen fiam (aki ma már felnőtt) mosolyogva emlékszik vissza, amikor 10 éves korában éppen Szentestén műtötték vakbélgyulladással, s a Karácsony miatt kiürült kórház gyermeksebészeti osztályán egyedül töltötte a téli szünet napjait. Akkor aztán evett madártejet bőven, minden nővérke, orvos és persze mi is körülötte sürögtünk-forogtunk, próbáltuk feledtetni vele ami történt.
A madártej egyszerűségében rejlik különlegessége is, hiszen a krémes, selymes, édes sárga mártáson úszó légies, hófehér habsipkák mesés látványt nyújtanak. Mindemellett remekül variálható, mazsolával, kókusszal gazdagítható, de akár csokival, mandulával, sőt rummal is ízesíthető.

Én most narancs és citrom ízét csaltam bele, ünnepi hangulatúvá varázsolva nem csak az ízét, illatát, de a látványát is.

Mutatom, hogyan készült:

Emelje fel a kezét, aki nem szereti a palacsintát valamilyen formában! Ugye, nem sokan vannak ilyenek? A palacsinta ugyanis az a zseniális étel, ami ezerféleképpen variálható, így mindenkinek belopja magát a szívébe. Édesen (pl.: lekvárral, kakaóval, tejszínhabbal) vagy sósan (pl.: húsosan, gombásan, sajtosan), tekerve, hajtogatva, bárhogyan fogyasztható. 
A rakott palacsinták igazán különleges helyet foglalnak el a sorban, hiszen nem elég, hogy töltve vannak, hanem különféle mártással, öntettel meglocsolva és a sütőben átsütve kárpótolják a velük való macera minden percét.  Korábbi posztomban egy igazi télies és különleges, mákos, szilvamártásos változatát már bemutattam, amit itt olvashattok.

Most egy édes rakott variációt hoztam, ami túróval és mazsolával gazdagon készült, krémes, selymes szószban sütve.

Íme a recept:

Advent második vasárnapján az ételeim is kicsit ünneplőbe öltöznek. Így van ez a családomban oly népszerű egyben sült  fasírttal is. Igazából most Stefánia vagdalt jelleggel főtt tojással lett töltve, de a húsmassza még tovább lett bolondítva. Így aztán felvágva különösen látványos, mindemellett eszméletlenül finom is! Melegen vagy ahogy nálam most tálalva lett, hidegen egyaránt finom, laktató. Burgonya, rizs vagy zöldségkörettel, salátával vagy savanyúsággal akár vendégvárás előtti napon is elkészíthető. 

Így készítettem:

Nyakunkon Advent második vasárnapja. Ilyenkor már gőzerővel készülődünk a Karácsonyra. Én is sokat sürgök-forgok a konyhában, előkerülnek régi receptes könyvek, bújom a különféle internetes oldalakat és persze igyekszem visszaemlékezni édesanyám ünnepi finomságaira. Bevallom, legtöbbször ez utóbbi győz... anyukám ugyanis zseniális háziasszony volt. Tulajdonképpen bármit sütött-főzött, csodákat varázsolt. Leginkább mégis kelt tészta készítésben jeleskedett. Mostani süteményem is miatta készült. Ezt a finomságot ugyan nem ismerte, de idős korára a muffin és a croissant sem lett ismeretlen számára.

Én most ennek a kettőnek a kombinációját sütöttem, a cruffint. Már a neve is izgalmas... az íze pedig!!! Mennyei! Magában, porcukrozva, de megtöltögetve különféle lekvárral, főzött krémmel vagy megcsorgatva csokiöntettel igazán káprázatos.

Mutatom is, hogyan készítettem:

Kedvenc időszakom kezdődik végre! Az Advent...az ünnepek és a Karácsony várás. Mind a négy adventi vasárnap mást és mást jelent nekem.

Az első vasárnap a saját magam emlékeibe, érzéseibe burkolózás, amikor előkerülnek a karácsonyi díszek, válogatom az aktuálisan előkerülő csecsebecséket, dekorációkat. A második vasárnap a szüleimmel töltött ünnepek emlékének adózik, a harmadik vasárnap már a gyerekeimről szól, míg a negyedik, a Szentestéhez legközelebbi már az összes szerettem körül forog.

Idén kivételesen  december első napjára esik Advent első vasárnapja, elővettem hát a szekrények mélyén meglapuló karácsonyi díszeimet, a gyertyákat, amelyekből az adventi koszorút készítem. Persze a konyhát is ünneplőbe öltöztetem lassan, ami nem működhet jó illatok nélkül. 

Mivel gyermeki lelkem kerül előtérbe ezen a napon, felelevenednek bennem kislány korom téli ételei, finomságai. Ilyen volt annak idején az édesanyám által gyakran készített vaníliás-fahéjas cukorral meghintett bundás alma íze is. Most úgy gondoltam, mi sem illene jobban a várakozás pillanataihoz, mint ez a finomság. Egyszerű, finom, igazi kedvenc! Édesanyám receptjétől eltérően mézeskalács ízű pongyolát kaptak a sülő almakarikák, melyek illata varázslatosan lengte be a kora délutáni nappalit, megkoronázva a készülődés pillanatait.

Mutatom, hogyan készítettem:

Márton napján azt hiszem, nincs is olyan magyar háztartás, konyha, ahol ne kerülne elő a liba, mint étel. Sütve, főzve, zsírjával igazán kedvelt. Természetesen én is minden évben libás ételeket készítek ebben az időszakban, idén kétféleképpen is. 

Ebben a receptben a libazsír és a libatepertő kap főszerepet, de a köret is valódi főnyeremény! Polentával tálaltam ugyanis, ami kukoricadarából készül, a puliszkánál pedig némiképp sűrűbb és kissé le is van pirítva. Az sem elhanyagolható, hogy nem tartalmaz glutént, így az arra érzékenyek is bátran fogyaszthatják. Nem csak finom, de élettanilag is igen kedvező a fogyasztása. Az ízek harmóniájáért pedig az édeskés hagyma is felelős, szerintem semmiképpen nem elhagyható ennél az ételnél.

Íme a recept:

Eljött a tartalmasabb, laktatóbb ételek időszaka, így a krémleseké is. Most egy igazi melengető levest készítettem sütőtökből. Elsősorban sütve szeretem elfogyasztani a sonkatököt, de a hűvös, esős időben immunerősítés céljából felturbóztam mézzel és fahéjjal, amivel csodás, illatos, krémlevest főztem. A tejszíntől selymes lett, a hozzá tálalt földicseresznye enyhe fanyarsága pedig tökéletesen kiegészítette a mézes-édes ízvilágot.

Mutatom a receptet:

Az őszi időjárás hűvösre fordultával igazán jól esik begyújtani a sütőbe. Ám én most mégis egy sütés nélküli desszertet készítettem, amelybe két őszi finomság is került, dió és szőlő. Mindkettő jótékony hatása közismert, ízük pedig rendkívül jó kiegészítői egymásnak. A szőlőt nem csak dekorálásra használtam, hanem koncentrált formában, mustként is belekerült ebbe a szépséges tortába.
Kiegészítésképp fehér csokoládé és zabkeksz finom íze is megjelenik, amitől aztán igazán pazar, akár születésnapra vagy más alkalomra is mennyeivé varázsolja. Ha pedig csak egy egyszerű hétvégi menüt koronáznánk meg vele, akkor is érdemes bíbelődni kicsit a dekorálással, hiszen ámulatba ejthetjük vele az asztalunkhoz ülőket.

Íme a recept:

Itt az Ősz, vele együtt a füge szezon. Ez a gyümölcs elég megosztónak számít, vannak, akik imádják, vannak akik ki nem állhatják. Pedig igazán jó dolog fogyasztani belőle, akár frissen, akár aszalva, akár sütve vagy főzve, hiszen kalciumban, foszforban, káliumban bővelkedik. Jótékony hatású az emésztőrendszerre, sőt, méregtelenítő és nyugtató hatású is. 
Felhasználásáról és fogyasztásáról már a Bibliában is többször olvashatunk, hiszen nem csak Ádám takarta el testét levelével, hanem Romolust és Remust is fája alatt szoptatta a farkasanya.
Leginkább a Földközi-tenger vidékén találkozhatunk vele, de már hazánkban is egyre több kiskertben  előszeretettel ültetik.

Vásárláskor célszerű a sötét lila színűeket kiválasztani, mert a zöld még éretlen és akár kesernyés is lehet.

Éretten csodás, édes, könnyen társítható nem csak édes ízekkel, hanem akár sósakkal is, pl. sonkával, sajtokkal.

Én most vendégváró falatokat készítettem belőle, mindössze 10 perc alatt, különösen ajánlom azoknak, akik magában idegenkednek az ízétől vagy sietősen dobnának össze valami mennyeit.

Íme a recept: