Ahogy már láthattátok, rétes-imádó lettem!
Nem csak azért, mert kevés tésztával és rengeteg töltelékkel készülhet, hanem azért is, mert igazán változatos ételeket lehet belőle előállítani. Nemrégen olvashattátok pikáns, húsos főételnek beillő változatának receptjét oldalamon, de csodás háromízű palacsintás variációját és grízes töltelékes elkészítési módját is megmutattam már! Bármelyiket próbáljátok is ki, bele fogtok szeretni!

Most egy kétféle ízvilággal töltött, különlegesen tekert, édes változatot hoztam, amiben a csokoládé és a kókusz együttes harmóniája érvényesül, selymes krémes töltelékkel, roppanós tésztával és pirult mandulaszórással...

Így készült:

Emelje fel a kezét, aki szereti a pikáns, viszonylag gyorsan összedobható, látványos és laktató főételeket! Bizony, én ebbe a táborba tartozom! Ráadásul az utóbbi időben rétesimádó is lettem! Egyszerűen nem tudok ellenállni a roppanós vékony tésztarétegnek, ami édes vagy sós tölteléket is magába rejthet. Emiatt mindig lapul a hűtőmben pár csomag rétestészta, amit ötletszerűen előkapok és sitty-sutty, bő egy órán belül már tálalhatom is a finomabbnál finomabb főételt vagy desszertet!
Persze tudom, a házilag készített rétestészta mégiscsak utánozhatatlan, no de valljuk be, a rohanó világban a háziasszonyok munkája mégiscsak lerövidül némiképp, ha csak ki kell kapni a hűtőből az alap hozzávalót. Én vállalom, hogy XXI. századi nőként bizony használok is ilyen termékeket és tudom, olvasóim is többségében dolgozó nők, akik ezerfelé figyelnek, lótnak-futnak, így örülnek, ha gyorsan készíthetnek valami finomat családjuknak!

Na ez a recept pontosan arra szolgál! Csodafinom tölteléke miatt  a férfiak is imádni fogják, úgyhogy máris mutatom, hogyan készül!

Végre itt a kapor szezon! Ez a különlegesen aromás, illatos zöld fűszer- és gyógynövény régóta kedvelt hazánkban, eredete szerint állítólag a római legionáriusok hozták Pannóniába. Levele, friss virága és beérett termése is alkalmas fűszerezésre, nélküle szinte elképzelhetetlen a kovászos uborka, a tökfőzelék vagy a cukkinis ételek. Emellett számos savanyúságba, salátába frissen használható. Ecetekbe, páclevekbe kiváló, de akár önálló mártás is készíthető belőle.Se szeri, se száma a sokféle felhasználhatóságának, úgyhogy érdemes teljes érési időszakát kihasználni fogyasztására, pláne, hogy jótékony hatással bír az emésztésre, csillapítja a felfúvódást, a különféle gyulladásokat, de akár a fejfájást is.

Mindezek után érthető, hogy én is többféle ételhez használom előszeretettel, olvashattatok már felhasználásáról pl. a kovászos uborka levesem receptjénél, a kapormártással készült töltött töknél, a színes túrókrém roládnál vagy a cukkini palacsintánál. és még sorolhatnám!
Csak üssétek be a blogom keresőjébe ezt a gyönyörű szót: kapor! Válogassatok kedvetek szerint a sok finom étel receptje között!

Most egy remek, nagyanyáink idejében is kedvelt laktató ételt hoztam, a túrógaluskát, melynek masszájában fő az illatos kapor, de a tetejére csorgatott krémes tejföl is ízesíthető általa.

Íme a receptje:

Gombóc, gombóc, gombóc! A magyar ember egyik kedvelt desszertje a palacsintával együtt, ha nem a legkedveltebb! Készíthető sósan vagy édesen, nagyobbacskára vagy egészen apróra, gőzben vagy forró vízben főttre.
Receptjeim között olvashattatok már csokis túrógombócról, különleges sós túrógombócról, vagy éppen duplán mákos grízgombócról, ám mostani receptem is különleges. Különleges, hiszen egy lassan feledésbe merülő hozzávalóból, kukoricadarából készült. Gluténérzékenyek is fogyaszthatják, ízesíteni pedig bármiféle kedvelt aszalvánnyal lehet, sőt, enyhén pirított dióba is hempergethető.

Mindenki érzi azt néha, hogy csupán pár falatot, de édességet szeretne enni. Ilyenkor persze az első falat után könnyű elcsábulni, ami nem mindig működik büntetlenül. Ma én is édességre vágytam, bevallom, el is csábultam, így nem csak egy gombóckát gurítottam le, olyan finom volt! 

Mutatom, hogy készült:

Ebben az "otthonkonyházós" időszakban mindenki belevágott a kenyérsütésbe, én is... persze már nem először teszem, karantén ide, karantén oda. Most azonban egy számomra különösen kedves kenyérke receptjét mutatom, mert ezt nagyon egyszerű elkészíteni, kezdők is bátran bevállalhatják, ráadásul a magvaktól roppant finom, a lisztektől pedig nem mindennapi és egészséges verzió is.

Kétféle lisztet használtam hozzá, tönkölyt és teljes kiőrlésűt. Ettől csodás színe és állaga lett, amit felturbóztak a magvak, melyeket nem csak a tésztába, hanem a tetejére is bőven szórtam.

Kenni valónak egy igazán különleges házi pestot hoztam, ami meglepő zöldféléből készült, annak a receptjét is olvashatjátok hamarosan a blogon.

Nem is szaporítom tovább a szót! Ha szeretnétek egy nagyon egyszerűen elkészíthető, finom és egészséges pékárut készíteni, íme hozzá a recept:

A cukkini univerzális zöldségféle, én is rendszeresen készítek belőle ételeket. A tökfélék családjába tartozik, beltartalmilag is azokhoz hasonló. Külsőleg a sötétzöld héjútól a csíkosig, manapság már akár a citromsárga és a szürkészöld is megtalálható a piacokon. Alakja hosszúkás, körte, de akár gömbölyű is lehet. Legáltalánosabban a hosszúkásak ismertek, én is ezt szoktam vásárolni, úgy érzem, ezt lehet legkönnyebben és legszebben hosszúkásra szeletelni, reszelni. Mivel íze viszonylag semleges, könnyen kombinálhatjuk különféle fűszerekkel. Imádjuk krémlevesként, sütve, rakva, rántva, grillezve, töltve, de még süteménybe is.
Mivel pedig tavasztól őszig könnyedén beszerezhető, így érdemes minél több ételbe belecsempészni.

Pár napja jó zsenge példányokat sikerült beszereznem és mivel régóta vágytam a zöldséges  tölteléknek pedig tejfölös-kapros túrót tettem bele.

Íme a receptje:

Nos, valljuk be: desszertet enni néha napján szeretünk! Pláne, ha az villámgyorsan előállítható, sőt még roppant finom és dekoratív is. Ez a fahéjas, cukros bölcső kellőképpen megfelel mindezeknek a kritériumoknak, ráadásul a tölteléke kedvünk szerint változtatható.

S, hogy miből készült? Szinte hihetetlen, de mégis így van: tortilla lap a fő alapanyag, ami elsősorban spanyol és észak-amerikai sós főételek pl.: a taco, a quesadilla vagy az echilada tésztáját adja.
Én most édességet készítettem belőle, karamellás krémmel töltöttem, kevés tejszínes habbal bolondítottam, így  aztán még csodásabb lett.

Délutáni kávézáshoz éppen ideális, ha pedig váratlanul vendégek is toppannak be vagy éppen hirtelen tör ránk az édességvágy, mindenképpen érdemes elkészíteni!

Íme a receptje:

A quiche a francia konyha kedvelt, hagyományos étele, mely nem más, mint egy omlós tésztaágyon sütött gazdag, tejszínes feltétes lepény. Hidegen és melegen is fogyasztható, kiválóan melegíthető és könnyen csomagolható, ezért különösen kedvelt. Eredete Németországba vezethető vissza, ahol a francia határ közelében vasserpenyőben sütötték. Neve a német kuchen (sütemény) szóból változott franciásra - quiche-re. Angliában, Amerikában vált először népszerűvé, majd az egész világon elterjed. Mivel maradékok felhasználására is használható, húsos vagy húsmentes, sós vagy édes változatai is ismertek, így igazi favorit étel!
Tésztája eredetileg hagyományos omlós vajas tészta, melyet én most a gyors elkészíthetőség miatt kész leveles tésztával helyettesítettem, de aki ráér, mindenképpen próbálja ki a kézzel készített változatát, melyet a világhálón kalandozva pillanatok alatt fellelhet!
A rakomány variálhatósága ezerarcúvá teszi, de egyvalami nem változhat, a tejszínes-tojásos szósz, amivel a tölteléket leöntjük.

Én most húsmentesen készítettem, ami rendkívül laktatóra, ízesre sikeredett, pillanatok alatt el is fogyott!

Mutatom, a receptjét:

Az év legszebb napján, Anyák napján minden évben megrohamoznak az érzések, amik az én gyönyörű Édesanyámhoz kötnek. Sajnos már sok éve nem figyeli munkámat, nem támogatja elképzeléseimet, nem segíti mindennapjaimat...  Minden év májusának első vasárnapján rá emlékezem. Előkerülnek receptjei, kicsi terítői,  étkészletei, fényképe.
Az évek alatt én is anyuka lettem, duplán is, és ma már én kapok segítséget, meglepetéseket gyermekeimtől. Hiszem, hogy ezzel a bloggal (amelynek ötlete a lányomtól származik), hagyok majd magam után olyan recepteket, melyeket ők fognak majd fellapozni, elkészíteni sok év múlva, ahogyan én teszem ma Édesanyám kézzel írott gyűjteményéből...

Azt hiszem a kellően nosztalgikusra és érzelmesre sikeredett bevezető után egy mesésen gyönyörű külsejű desszert koronázhatja meg az ünnepet! Ezért döntöttem emellett a roppant egyszerű, mégis csodaszép torta mellett, ami kicsit visszahúz a gyermekkoromba is, a piskóta nemesen egyszerű ízével, (hiszen akkoriban Édesanyám is rengetegszer sütött piskótát), az epres-krémes ízvilággal, (melyhez anno az Apukám termesztette az epret).

Íme a recept:

Mi ma érettségire készülő lányom ballagását ünnepeltük volna... sajnos az aktuális helyzet közbeszólt. Úgy terveztük, ma nem konyházok, nem sütök-főzök, hanem egy hangulatos étteremben búcsúztatjuk el a négy évet és engedjük útjára a felnőttkor küszöbén!
Nem így alakult...
Gondoltam hát, ma mégis megünnepeljük valami különlegességgel, amit persze nem sikerült titokban tartanom, hiszen az összezártságban ez nehéz lett volna. Végül is kisült belőle a legjobb és legszebb dolog, a közös konyházás, a közös palacsintasütés, a dumcsizás, a mosolygások...
Nekem felejthetetlen program lett, hiszem, hogy Neki is, de persze megegyeztünk, hogy az utólag ősszel megtartott ballagás végén a buli sem fog elmaradni.

Ezt a csodaszép süteményt már hetek óta nézegetem. Erre az alkalomra olyat akartam sütni, amit még eddig nem.
A világhálón többféle variációja kering, meggyes, diós töltelékekkel töltött palacsinták felhasználásával, én azonban most a túróval, mákkal és almával töltötteket párosítottam.

Így készítettem: