Még egy picit várni kell ugyan a kertemben a friss eperre, de már a virágaik beharangozzák az érkezésüket. Olyan jó napról napra gyönyörködni abban, ahogy nőnek, sokasodnak! A boltok már tele vannak import eperrel és valljuk be, mindannyian elcsábulunk láttukon. Némelyik már illatával és zamatával is kezdi megkörnyékezni a saját termesztésűt. Én most épp ilyenre leltem, ára is elfogadható volt, így vettem is belőle két dobozzal. Gondoltam, többfélét is készítek majd belőle. Elsőként egy főzés nélküli, egészséges krémlevest készítette.

Elképesztően egyszerű és elképesztően gyorsan elkészíthető, így aztán amíg a hétvégi bevásárlás után a laktatóbb főétel elkészült, már csillapította is éhségünket.

Így készítettem:

A tojáskrém az év bármely szakában laktató kenni-ennivaló, ám tavasszal, az új hagyma és a friss petrezselyem megjelenésekor különösen finomra készíthető. Szerintem szinte minden háztartásnak meg van a saját receptje, amire esküszik, én is a sajátomra.

Friss pékáruval, sok friss zöldséggel, salátával kínálva szinte megunhatatlan!

Én így készítem:

A húsvéti főzés, sütés nálam általában hagyományos ételek felvonultatásával zajlik. Ám amíg a nagyszombati kalácssütéshez kelt a tészta, gondoltam, összedobok egy krémes sütit is. Ennek a kókuszos tésztájú, vaníliakrémmel töltött kosárkának az elkészítése éppen belefért az időbe, hiszen röpke egy óra alatt már tálalhattam is. A díszítés pedig mi más is lehetne, mint csokitojás (felnőtteknek rummal töltött változatban...)

Ugye milyen gyönyörű a látvány? Az illata és az íze pedig mennyei! A tészta kókusz illata, a főzött krém vaníliája tökéletes párosítás!

Mutatom is, hogy készült:

Húsvétkor egyik nagy kedvencünk, a tojás. Kalács és sonka mellé, tormával, zöldhagymával, hónapos retekkel minden asztal fő eleme. Én tojáskrémet is készítek húsvétkor, ám leginkább főtt tojásként fogyasztjuk. A megszokottság azonban néha már túl sablonossá teszi a menüt, így gondoltam egy nagyot, tojást festettem!

De nem akárhogyan! Nem héjastól, hanem pont ellenkezőleg, megtisztítva. És, hogy még egészségesen is tettem mindezt, az csak hab a tortán!

Banálisan egyszerű módját választottam ugyanis a festésnek. Éppen a reggeli megszokott gyümölcs-zöldség turmixomat készítettem, amihez a répát és a céklát pucoltam.

Gondolataimban már a húsvéti menü járt, kezem pedig kellően céklaszínű lett.

Ekkor jött az ötlet! Mutatom, mi volt az:

Az április ebben az évben változékony arcát mutatja. Hiába, no! A tavasz így van jól, még akkor is, ha ezen a hétvégén már kimondottan jó lett volna egy kis napsütéses meleg. Persze ember tervez...

Gondoltam egy nagyot, bemelegítettem a sütőt és bár már Húsvét közeleg, mégis egy borongós időre kedvező finomságot sütöttem. 
Mivel imádom a svéd mandulatortát, gondoltam megsütöm annak diós változatát, ami reményen felülire sikeredett! A dió olcsóbb és könnyebben beszerezhető, így azt hiszem, aki kipróbálja, bátran fogja helyettesíteni majd a hagyományos receptet erre.

Íme a recept:

Azt hiszem, a magyar konyhák mindegyikének kedvelt sós tésztaféléje a pogácsa. Túrósan, sajtosan, krumplisan, töltve vagy anélkül... valamilyen formában mindenki megtalálja a neki ízlőt.

Édesanyám mestere volt a pogácsa készítésnek, minden családi ünnepen, de szinte minden vasárnap az asztalra került ez a finomság. Imádták is a rokonok, a kollégák, a szomszédok ahogy sütötte, nem győzték elkérni a receptjeit. 
Emlékszem, kislány koromban az első konyhai tevékenységek egyike volt az, ha nővéremmel lekenhettük a pogácsák tetejét tojással. Szerettem nézni, amilyen alázattal nyúlt édesanyám a tésztához, ahogyan dagasztotta, kelesztette, vagdosta és szaggatta. Persze gyakran megelőzött minket a hajnali ébredésével, így sokszor már a kisült pogácsák mennyei illata várt bennünket vasárnap reggel a konyhában.

Az idő elszállt, ma már én sütök és bár anyukám évek óta nincs velünk, a terítője, sodrófája, tálai és szaggatói velem vannak és hiszem, hogy belevarázsolják az én tésztámba is azt a szeretetet, amitől olyan finom lesz, akárcsak az övé volt.

Különleges receptet hozok most, a tészta ugyanis teljes kiőrlésű lisztből készül és medvehagyma ízesíti. Mivel pedig élesztő helyett sütőporral készül, könnyebben is emészthető.

Pár hete ismerkedtem meg egy különleges tésztafélével, ami az ősi alakor búzából készült, ezáltal aminosavakban, mikroelemekben gazdag, szénhidráttartalma alacsony, gyorsan felszívódó így a reformkonyha ideális eleme lehet. Ráadásul minimális glutént tartalmaz, fehérje összetétele egyedi, amely jó hír lehet a glutén érzékenyeknek is, mert nem tartalmaz allergéneket, így nem alakul ki fogyasztásakor allergiás reakció.
A Vörös Tészta Manufaktúra családi vállalkozásként készít belőle különféle tésztákat, melyek íze a gluténmentes tésztákéval szinte össze sem hasonlítható, olyan finom. Teljes kiőrlésű tésztáikból létezik tojásos és tojás mentes is, így igénynek  megfelelően választható. 

Az alakorról érdemes többet is megtudni, a tésztát pedig akár diétázunk, akár nem, beilleszteni az alapanyag repertoárunkba.

És, hogy miért esett erre a tésztára a választásom? Nem csak azért, mert igyekszem odafigyelni arra, hogy mit eszem és törekszem egészséges alapanyagok használatára, hanem azért is, mert a Vörös Tészta Manufaktúra szemet gyönyörködtető csomagolással hívja fel termékeire a figyelmet.

Én most egy hamis besamellel készült tojásos, medvehagymás rakott változatot készítettem a 4 tojásos orsó tésztájukból. A hamis besamel előnye, hogy nem került bele liszt, így az étel teljesen glutén könnyített.

Íme a recept:

Akik követik a munkámat, már tudják, hogy nemrégen egy fantasztikus versenyben vettem részt a BBC Goodfood jóvoltából. Ennek kapcsán a NekedCake receptje alapján készült répatorta kelt versenyre. A zöldségeket tudjátok, nagyon szeretem, még akkor is, ha sütibe kerül. A répatorta pedig több változatban is kipróbált kedvencem.
A verseny után többen is kerestek, hogyan is készült ez a csodaság, így gondoltam, mindenképp blogbejegyzést készítek, hogy minél többen kipróbálhassátok és megsüthessétek.
Mivel pont közeledik a Húsvét, éppen aktuális lehet az ünnepi asztalra!

Íme hát az eredeti recept:

A sajttortát nagyon kedvelem, sütés nélküli vagy sütve készült édes változatait imádom variálni különféle gyümölcsökkel.
Mivel itt a jó idő, de idény jellegű gyümölcs még nagyon kevés van, viszont friss spenót már bőven kapható, sőt, az új sárgarépa is megjelent a boltokban, gondoltam, legyen most egy sós, többszínű, ízgazdag változat, amit .

Tulajdonképpen saját fejem után mentem, amikor összeállítottam, de olyan remekül sikerült, hogy el is határoztam, hamarosan újra megsütöm.

Színe, íze, állaga tökéletes lett. Csodás szeletsütőm pedig ismét bebizonyította, hogy remek segítőm a konyhában, hiszen egy cseppet sem tapadt le benne az étel, így tálalnom is roppant egyszerű volt.

Íme a recept:

Tegnap bűnöztem..... a chilis babos ebéddel, így ma, az életmódváltók önérzetével sütöttem magamnak egy kis brokkoli tócsnit! 
Na, jó...nem sajnáltatom magam, hiszen egyszerűen imádom a zöldségeket, turmixban, krémlevesben, rakottasan, vagy akár tócsninak...

Ma egy brokkolis változatot készítettem, amiben liszt helyett zabpehely van, répa és sok-sok mag valamint sajt gazdagítja
Mondanom sem kell, hogy egyszerűen isteni! A magvaktól ropogós, a sajttól és a zöldségektől krémesen lágy, laktató, egészséges...mi kell még?
Fokhagymás, fűszeres tejföllel tálaltam.

Így készült: