A tejpite tulajdonképpen egy palacsintatésztaféleség. Pár pillanat alatt előkészíthető, kisülve pedig csodás krémes, pudingszerű finomság, ami szinte szétolvad a szánkban.
Nem hiába örvend világszerte nagy sikernek, akár magában, akár gyümölcsösen, édesen vagy sós változatban.
Most egy szilvás, fahéjas változatot készítettem, ami langyosra hűlve a legfinomabb, de hidegen is szenzációs, ha marad egyáltalán ami ki tud hűlni.
Íme az elkészítése:
Gyermekkoromban nagyon nem szerettem a gombát. Szerintem sokan vagyunk így. Aztán egyszer csak a visszájára fordult ez a dolog. Ma már az egyik kedvencem. Szeretem levesként, párolva köretként, rántva, töltve, csőben sülve, grillezve és még sorolhatnám. A lényeg az, hogy mindenhogy szeretem.
Bátorságom még nem volt, hogy saját magam szedjek esős időszak után az erdőkben, réteken, de egyik álmom a gombaismeret megtanulása.
Most egy tejszínes változatot hoztam, amit vékony makaróni tésztával tálaltam, de remekül illik hozzá a rizs is.
Így készítettem:
Ez a csodás kakaós-körtés, fehér csokival díszített süti igazi őszi hangulatot csal a konyhába. Fűszeres illata, finom puha állaga, a benne lévő szaftos gyümölcs látványában is, ízében is különleges!
Szeptember lévén már mindenhol kapható körte. Nekem szerencsém van, a vidéki házam kertjében termett gyümölcsöt használhattam fel ennek a receptnek az elkészítéséhez.
A myTaste oldalon régóta szemeztem már a képpel, gondoltam, ha beérik a körte, biztosan ki is próbálom. Nem csalódtam. Nem csak a látványa különleges!
Így készül:
Indiában rengetegféle lepény készül. Ezek tulajdonképpen lapos kenyerek, amelyeket többnyire a fűszeres fogások mellé kísérőként fogyasztanak, kövön sülnek, vékony, ropogós állagúak.
Az uttapam kivétel ez alól, hiszen serpenyőben készülő, reggelire vagy uzsonnára fogyasztott lepény, amely vastagabb, puha tésztájú és sosem töltik, hanem süléskor a tetejére rakják a "rakományt". Eredetileg nem tartalmaz gabonafélét, hanem hüvelyesek lisztjét használják hozzá, a tészta pedig erjesztésen megy keresztül.
Mivel én búzalisztből készítettem, tulajdonképpen egy hamis változat lett belőle. A tésztához még joghurt és szódabikarbóna kerül, mivel nálunk az akár napokig tartó erjesztési folyamat nehezen megoldható, tálaláskor pedig valamilyen csatnival vagy fűszeres joghurttal kínálják.
Én rakományként paradicsomot, lilahagymát, kolbászt használtam, hozzá pedig fokhagymás, snidlinges, chilis joghurtot készítettem, mártogatáshoz.
Íme a recept:
Vidéki házam udvarán hatalmas bodzabokor van. Szeretem a virága illatát, a virágból készült tavaszi bodzaitalt, a szörpjét, a teáját, a palacsintatésztába forgatott és kisütött finomságait.
Nyár vége felé a bokron maradt virágaiból beérnek a termései és szinte fekete csodás bogyók lesznek belőlük.
Mindig tudtam, hogy a bodzabogyó nagyon egészséges, boltban kapható lekvárt pedig már kóstoltam is.
C-vitamin tartalma magas, így immunerősítő hatása télvíz idején jelentős. Köhögéscsillapító, meghűlés enyhítő hatása közismert.
Idén úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy saját magam készítsek bodzadzsemet.
Szeretem az omlós tésztaféléket, amit szükségszerűen kell, hogy valami szaftos, lédús kiegészítsen. Ez lehet gyümölcs vagy lekvár, ha az édes változatról van szó.
Az egyik kedvencem a francia pite, eredeti nevén a galette.
Kedvelem a rusztikus kinézetét, a variálhatóságát. Kicsit a francia vidéki élet jut róla az eszembe. Romantikus, szabad, illatos, bájos....
A körtét is szeretem... Mivel azonban már hamisítatlanul az őszt idézi, kicsit a szomorúság is bebújik vele a gondolatomba. Persze csak pár pillanatig! A lédús, illatos gyümölcs kakaós tésztával pedig egyenesen felvidít, tehát már meg is bocsájtom neki az előző gondolatokat. Az érett körte meleg színei, amelyek a nap erejét zárják magukba, az édes illatok elfeledtetik az esték hűvösségét. Jól is esik begyújtani a sütőbe.
Ezt a mennyei omlós tésztájú, gyümölcsös sütit hoztam most, készítsétek el az alábbi recept alapján:
Évtizedek óta külföldön élő nővérem sok évvel ezelőtt hazalátogatva megismertetett az avokádóval. Én addig még csak nagyon ritkán láttam ilyet az üzletek polcain. Kicsit bizarrnak tűnt a körtéhez hasonlító formája, és zöldes színe is. Hát még az íze, amit a felvágás után éreztem....tulajdonképpen semmilyen íze nem volt. Kicsit zsírosnak tűnő, csúszós keménykés-puha húsa első látásra nem vonzott.
Amikor aztán a nővérem pillanatok alatt krémet készített belőle és megkóstoltam, jól meglepődtem!
Rendkívül finom lett a bőségesen hozzáadott só-bors-citrom hatására. Pirítós kenyérre kenve, paradicsommal ettük.
Adható hozzá fokhagyma, pici tejföl, majonéz, paradicsom, különféle fűszerek. Alapvetően ebben rejlik sokoldalúsága, hiszen semleges íze remekül megváltoztatható szinte bármivel.
Meg is kedveltem! Manapság pedig gyakran készítem, mert nem csak én, hanem a kamasz lányom is nagyon megszerette, sőt, már ő is el tudja készíteni!
Mutatom is, hogyan:
A galette Franciaország kedvel tésztaféléje. Eredete egészen régre nyúlik vissza.
Tulajdonképpen nagyon kevés alapanyagból készülő kerek, felhajtott szélű pite, amelynek közepébe tölteléket raknak. Eredendően elég volt a tűz által felmelegedett kövön megsütni. Hagyománya egészen a római korra nyúlik vissza. manapság a gyerekek vagy felnőtt társaságok ünnepi asztalának eleme.
Leginkább édesre készítik, gyümölcsös töltelékkel, de vannak sós változatai is, zöldségekkel, sonkával, kolbásszal, pörkölt maradékkal, különféle sajtokkal. Mérete is változatos lehet, az egy személyes, pici kerek formától a torta méretűn és szeletelhetőn át.
A vízkeresztkor sütött, hagyományosan édes változata a Galette des Rois.
Ennek a közepére halmozott töltelékbe gyakran sütnek apró tárgyakat, (legtöbbször porcelánból készültet vagy pénzérmét) Aki ezt megtalálja, ő lesz az este királya vagy királynője. Természetesen őt meg is koronázzák papírkoronával.
Az utcai árusok, cukrászdák előre elkészített papír koronával árusítják ezt a finomságot.
Nem hiába, hiszen fenséges finomság kerül általa az asztalunkra. Ezer variációt készíthetünk belőle, az előételtől kezdve a főételen át, a desszertig bezárólag.
Én most egy sós, paradicsomos, feta sajtos, bazsalikomos változatot készítettem:
Az egyik kedvenc nyári zöldségem a cukkini.
Első sorban töltve, grillezve, rakott zöldségként készítem, ám most elcsábultam. Nyáron nagyon ritkán eszem levest, most viszont kifejezetten kívántam folyadékpótlónak.
Mivel csak egy közepes cukkinim volt itthon, viszont joghurt, menta és bazsalikom volt bőven, gondoltam ahhoz éppen elegendő, hogy készítsek belőle egy jól behűtött krémlevest.
Nem is bántam meg. Fűszeres, hűvös, savanykás íze igazán jól esett a melegben.
Persze ezt a változatot ősszel vagy télen akár melegen is lehet fogyasztani, ám a cukkini hazai termő időszaka mégiscsak most van, az ilyenkor szüretelt zöldség a legfinomabb és a legvitamindúsabb.
Próbáljátok hát ki, amíg tart a meleg és a cukkini idény.
Pár éve, amikor a zabpehely kedvelőjévé váltam, kutakodtam a neten, mit is lehet belőle készíteni. Addig szinte csak joghurtba keverve fogyasztottam.
Meglepődve láttam, hogy létezik belőle egy igen egyszerűen elkészíthető, nagyon finom, elronthatatlan angol eredetű desszertféleség, a crumble, más néven morzsasüti.
Egyszerűsége és nagyszerűsége abban áll, hogy a süti alapjául bármilyen friss vagy fagyasztott gyümölcs szolgál, míg tetejére morzsolt tészta réteg kerül, ami sülés közben finoman ropogóssá válik. Dúsítható mindenféle magvakkal, dióval, mogyoróval, mandulával, de aszalványokkal is.
Igazi előnye még, hogy nem kell aprólékosan dolgozni vele, sőt kifejezetten előnyére válik, ha úgymond összedobjuk a sütőedénybe, a morzsolt tészta pedig minél darabosabban kerül rá, annál jobb. (Ennek összeállításában akár gyerekek is részt vállalhatnak.)
Sülés közben a gyümölcsök a tál alján levet eresztenek, megpárolódnak, a morzsolt tészta pedig ropogóssá, omlóssá válik.
A cukorral megszórt vajjal kikent formában az egész szinte karamellizálódik.
Már csak fokozza az élvezetet a tálaláskor mellé adott fagyi, tejszínhab, csokiszósz vagy egyéb öntet.
Én most egy szilvás, körtés változatot készítettem, amelyhez vidéki kertem csodás finomságait használtam.
