Advent első vasárnapjára egy nagyon gyorsan elkészíthető süteményt hozok, amivel elsősorban a gyerekeknek szeretnék kedveskedni.

Anyaként minden évben izgatottan készülődök, mert bár fiam és lányom jócskán kinőtt a gyerekkorból, de a meglepetés örömére még ők is nagyon vágynak a szívük mélyén, így sosem hagyom ki ezeket a pillanatokat! Az Adventi készülődésben előkerülnek a rejtett dobozok, amelyekben féltve őrzöm az ünnep díszeit, figuráit, köztük azt a két kis angyalkát, melyek sok-sok évvel ezelőtt még Őket intették jóságra, ma pedig már a boldog perceket elevenítik fel.  Nem tudom hát kihagyni, hogy odategyem a sütis asztalra mindkettőt! Ráadásul jó szolgálatot is tesznek, hiszen a kétféle szórócukor tárolására tökéletesen megfelelnek, melyekből bizony bevallom, gyermekeim szerint sosem teszek elegendőt a desszertjeimre...

Mivel ebben az évben a második gyertyagyújtás napja pont Mikuláskor lesz, ha előre beszerzitek a hozzávalókat és időben elkészítitek, igazi meglepetés lehet a lurkóknak, de bármelyik téli nap vidám látványú, egyszerű édességeként is kiváló. A kókusztól havasnak látszó fenyőfácskák ízét kiemeli a parányi étcsoki, a puha krém mellett pedig a díszítő cukordrazsé roppanása lesz igazán élvezetes. 

Jöjjön hát az egyszerű recept, íme:

A tél beköszöntével nem kell lemondanunk a salátázásról, hiszen tartalmas, laktató, vitamindús zöldségek, gyümölcsök állnak ilyenkor is a rendelkezésünkre, melyek színben, ízben is fantasztikus élményt nyújtanak nem csak a gyomrunknak, hanem a szemünknek is.
Pláne, ha még felturbózzuk némi mikrozöldséggel, amelyek koncentráltan tartalmazzák a nyomelemeket, ízletesek és friss zöld színükkel üdítően mutatnak a tányéron. Brokkoli mikrozölddel kapcsolatban már itt olvashattatok nálam egy remek karfiolkrém receptet, mostani salátámhoz pedig napraforgót használtam. 
A napraforgó hajtása ebben az állapotban enyhén dió ízű, roppanós, így fantasztikus kiegészítője a répa és a cékla mellett az avokádónak. A gyümölcsös ízvilágot némi mandarin és gránátalma adja, így aztán igazán különleges salátát tálalhatunk.

Mutatom, hogy készül:

Közeledik a nagy karácsonyi eszem-iszom időszaka, ami valljuk be, a magyar háztartásokban nem a diétás ételekről szól. Jó dolog hát kicsit "pihentetni", takarékra állítani, tehermentesíteni előtte a szervezetünket. Ehhez hozok most egy remek, laktató és nagyon finom kennivalót, amit mikrozölddel turbóztam fel. Persze nem csak egy lakmározást megelőző időszakban érdemes fogyasztani, hanem az év bármely szakában, ha figyelünk az egészségünkre és szeretjük a karfiolféléket.

Apropó! Ismeritek a mikrozöldeket?
Nekem szerencsém volt nemrégiben megismerni egy fiatalembert, aki ennek az "alapélelmiszernek" a termesztésével foglalkozik. Vállalkozása a Pesti Farm, ahol beszerezhető a heti két alkalommal szüretelt, friss választék.
A mikrozöldek fantasztikusan koncentrált, egészséges és vitaminban gazdag fejlődő növénykék, melyek a csíráktól annyiban különböznek, hogy megjelennek rajtuk már a növény levélkéi, így klorofilltartalmuk is jelentős. Ízük a kifejlett növényre már sokkal jellemzőbb, nem "csak" amolyan "zöld-íz".
Feldolgozás nélkül, frissen érdemes fogyasztani belőlük, hiszen így nem veszítenek semmit beltartalmi értékükből, friss ízviláguk pedig különösen jól egészíti ki az ételeket. Turmix italokba, salátákba, sültekre és szendvicsekre, de akár levesre szórva is érdemes kipróbálni!

Nem szaporítom tovább a szót, elsőként most egy karfiolkrémet mutatok, amire brokkoli mikrozöldet szórtam. És ami még az előnyére válik, az nem más, minthogy némi előkészítés után csupán egy jó kis turmixgép kell az elkészítéséhez és máris fogyaszthatjuk.

Íme a receptje:

Azt hiszem, a csokis sütik királya a legcsokisabb, lágy és krémes brownie... Már önmagában is fantasztikus desszert, de sütőtökkel kombinálva igazi kuriózum! Nem csak az ízvilág párosítása miatt, hanem a sötétbarna csokis és a narancsszínű sütőtökös réteg kavargó találkozása miatt is mesés! 
Igazán finom frissen, langyosan, ilyenkor ugyanis a külső szilárd réteg alatt belül még, szinte folyós, rezgős-krémes falatok rejlenek.
Igazi őszi-téli finomság, szívből ajánlom mindenkinek!

Íme a receptje:

Az almás pite az egyik legkedveltebb almás sütemények egyike. Sok-sok illatos-fahéjas töltelékkel, omlós vagy leveles tésztából sütve igazi csemege!
Nagyanyáink békebeli omlós tésztás, porcukorral megszórt desszertjét nem feledjük, de ha váratlanul vendégeink érkeznek, kész leveles tésztából is villámgyorsan készíthetünk fantasztikus süteményt! Ha csupán uzsonnára, iskolás gyermekünknek készítenénk, akkor akár gofrisütőben, apró almás táskákat is összeállíthatunk, de nagyobb tepsiben látványos desszertet remekelhetünk.
A díszítés már a fantáziánkra van bízva, a lényeg, hogy a sülő almás töltelék gőzének teret adva valamilyen rés legyen a felső tésztalap tetején. Ezt elérhetjük tésztacsíkok rács szerű ráhelyezésével, vagy tűvel való megszurkálással, ám különleges mintázatot kivágva a tésztából nem csak a gyomornak, a szemnek is kedvezhetünk!

Az ősz egyik hazánkban is egyre népszerűbb jeles napja a Halloween, ami valljuk be leginkább a gyerekek által lett kedvelt rémisztgetésről szóló, csapatokban összeverődő és együtt szórakozó közösségek játékos estéje. Szerintem nincs is ezzel baj, hiszen ahogy hazánkban az ősrégi húsvéti vagy a farsangi összeverődésekre, hagyományokra, együtt töltött vidám rokoni vagy baráti összejövetelekre szüksége volt az embereknek (ami lássuk be, hihetetlenül elfeledett lett az elmúlt években), úgy bekígyózva ez a szokás amennyire közkedvelt lett, látható, hogy a társas, vidámság igenis hiányzik az életünkből.
A Halloweenről, annak történetéről egyébként remek bejegyzést olvashattok itt!!!

És, hogy hogy jön a képbe Jack Skellington? A legenda szerint Jack egy iszákos, de vicces farmer volt, akiért eljött az ördög. Ám Jack nem akart vele menni a pokolba, ezért alkut kötött, megkérte őt, hogy másszon fel egy fára. Amikor pedig az felmászott, Jack a fa oldalára keresztet vésett. Az ördög köztudottan fél a kereszttől és nem mert lemászni, ezért rettenetesen megharagudott Jackre. Így amikor élete végén a férfi elhalálozott és zűrös életmódja miatt a menyországba nem engedték be, kirekesztette őt az ördög a pokolból is. Kezébe egy izzó zsarátnokot adott, melyet Jack egy tökbe (egyes leírások szerint répába) dugva, mint egy lámpást tartott. Attól fogva halott lelke a földön bolyong, ijesztgetve a földi halandókat. Halloween estéjének vitathatatlan ijesztő figurája lett.

Almás pitém dekorációját ő ihlette, ami vicces kiegészítője lehet egy ilyen összejövetelnek!

Próbáljátok ki, így készül:

A késő ősz vitathatatlanul a sütőben sült burgonya időszakának kezdete. Én rendszeresen készítek a családomnak belőle vacsorát, olcsó, kiadós, laktató és valljuk be, a legegyszerűbben elkészíthető étkek egyike. 

Csak alaposan megmossuk és megszárítjuk a krumplit és már tolhatjuk is a forró sütőbe nagyjából háromnegyed órára. Ha nem bonyolítjuk, egyszerűen vajjal forrón megkenve, megsózva, borsozva és némi őrölt pirospaprikával megszórva már tálalható is.
Ha azonban van otthon sonka, szalámi, esetleg sajt, máris gazdagabbá tehetjük. A recept egyszerűen csak ennyi...

Ennek a bejegyzésnek az apropója ezért nem is maga a receptírás, hanem az ötletadás...

Gyermekkorom nagy kedvencét, egy igazi retro édességet hozok most, ami nem más, mint a kókuszgolyó. Nem is tudom, létezik-e még ilyen fantasztikus finomság, amiben egyesül az édes íz, a puhaság, a falatnyiság és még sütni sem kell. Emlékszem, amikor gyerekként én gömbölyíthettem és hempergethettem a csokis masszát a kókuszreszelékben...  Persze mindig legurult a gyomromba pár gombócka, mielőtt tányérra került!
Nem volt olyan családi ünnep, amikor ne került volna az asztalra, hiszen jó előre elkészíthető és elálló édesség. (Már, ha a torkosok elől kellően elrejti az ember...)
Később a gyerekeim is élvezettel segítettek, ha ez készült itthon, ma pedig már saját maguk állnak neki.
Szerintem nincs is olyan magyar háztartás, ahol ne ismernék, ne szeretnék! Persze ahány ház, annyi szokás...van, aki rummal készíti, van aki lekvárral, van aki mazsolával, van aki meggyet vagy diót tesz a golyók közepébe.

Én most a legegyszerűbb változat receptjét mutatom, kedvetek szerint gazdagítsátok bátran!

Íme:

Halat enni jó! Egészséges, finom, könnyen és gyorsan elkészíthető, ráadásul viszonylag sokféleképpen. Mivel hétvégén csodaszép pisztrángokat kaptam, a szombat délelőttöm pedig meglehetősen pörgős és programokkal teli volt, így egy remek főételt terveztem a halakból. Villámgyorsan, sütőben készítettem, röpke fél óra alatt, így míg sült, volt időm mással foglalkozni. A végeredmény pedig fantasztikusan finom lett! Én csupán friss salátával tálaltam, de nagyon finom sült burgonyával, majonézes salátákkal is. 

Mutatom, hogyan készült:

Egyik nagy kedvencem a vadas, amit bevallom, pár éve kezdtem el magam is főzni, addig olyan nagy szerencsém volt, hogy családom idősebb hölgy tagjai mindig elkészítették nekem, úgyhogy valódi kiskirály módjára csak asztalhoz kellett ülnöm és áhitattal befalatoznom. Mára sajnos ők már nem lehetnek mellettem, így néhány éve erőt vettem magamon és megtanultam, hogyan is készül.
Tudom, ami visszatartott, az a macerássága volt eddig, hiszen nem kevés munkával, nem kevés időbe telik, mire elkészül, de annál nagyobb örömet okoz, ha igazán jól sikerül. Érdemes hát belőle jókora adagot készíteni. 

A vadas nevével ellentétben legtöbbször nem vadhúsból készül (bár akinek módja van rá, ne hagyja ki vadhúsból elkészíteni!) hanem marha, sertés sőt, gyakran szárnyas húsból vagy akár nyúlból. A húst mindenképpen érdemes pácban érlelni hosszabb ideig, de manapság már gyors változatának receptje is megtalálható. Persze, én azt vallom, aminek meg kell adni a módját, annak meg kell adni a módját! Szóval én bizony érlelem a húst a páclében, van hogy pár napig is, de legalább egy éjszakán át. 
Ha nincs sok időm a köret elkészítéséhez, akkor csőtésztával vagy főtt burgonyával tálalom, de igazi kedvencem a zsemlegombóc vagy a knédli hozzá!

Hmmm....még belegondolni is gyönyörűség! Most ehhez a recepthez csőtészta és gombóc is került, szóval halmoztam az élvezeteket!

De nem is húzom tovább a szót, én így készítem a vadast:

A paprika remek zöldség, s bár nagyon magyarnak szeretjük érezni, ám valójában az Újvilág ajándéka! Finom, illatos, frissen ehető szendvicsek mellé, ízesíti a főzött és sütött ételeket, egytálételek fő alkotója, de akár savanyúságnak és salátának is elkészíthető. Lehet édes, csípős vagy méregerős, óriási vagy pirinyó, piros vagy zöld, de akár sárga is. Vitamintartalma pedig nem  kevés!
Ilyenkor ősz elején még bőven lehet kapni szabadföldön termesztett példányait, amelyek magukba zárják a hazai nap sugarait, a nyár ízét, illatát. Ha már degeszre ettük magunkat például a lecsós variációiból, de szeretnénk valami paprikában gazdag falatoznivalót, akkor érdemes kipróbálni a sült-olajos paprikasalátát.

Ha a kertben sütögetünk, grillezünk még egy meleg hétvégi napon vagy, ha esős időben a konyhában kapjuk elő a grillserpenyőt, akkor ne feledkezzünk meg róla, s nyugodtan dobjunk párat a rácsra, süssük meg alaposan és élvezzük a belőle kiáradó jó illatokat.

A kész sült paprikából pedig készítsünk egy remek salátát az alábbi módon: