A magyar ember számára igen fontos zöldség a burgonya. Szerintem nincs is olyan ember, aki nem szereti. Levesként, köretnek (sütve, főzve, pürének vagy egészben), kísérőnek, főzeléknek, salátában vagy ahogy most mutatom, szinte dekorációként felfogható köretként.

Elkészítése ugyan némi ügyességet igényel, de nem félelmetesen ördöngös, úgyhogy kezdő konyhatündérek is bevállalhatják, hogy lenyűgözzék vele az asztaluk mellé ülőket.

Némi krumplira, egy muffin-sütő tepsire és kevés fűszerre van csupán hozzá szükség, no és persze időre...

Így készítsétek:

Egy finom saláta bármelyik évszakban ideális, akár főétel mellé, akár önmagában. Ilyenkor, tél végén, kora tavasszal amikor a testünk már mindenféle földi jóra vágyik, azt hiszem egy friss, ropogós, ízes és színes, vitamindús saláta bármi pénzt megér.
Az általam most mutatott saláta komplex kiegészítést ad testünk vitamin és tápanyagbázisának, mindemellett fantasztikusan finom és nem utolsó sorban gyönyörű, színes látványt is nyújt. Zöldségek, gyümölcsök és olajos mag is van benne, így valóságos kis kánaán.
Pillanatok alatt összeállítható, így akár gyors vacsorára, vagy hétköznap, munkába is ideális.

Mutatom, hogy készül:

A brokkoli elképesztően sokoldalú zöldség! Persze megosztó alapanyag is, van aki rajongásig szereti, van aki ki nem állhatja.
Családomban az egyik kedvenc, így igyekszem minél többféle ételbe becsempészni. Most rakott főétel lett belőle, de készítettem már tócsniként is, és húsos egytálételhez is. 
Most is egytálétel lett belőle, de húsmentesen, jó sok sajttal gazdagítva. Azt hiszem, olyan finom, hogy a vegetáriánusokon kívül az egyébként húsevők is imádni fogják. Látványos, roppanós és krémes és mennyei!

Így készült:

Napóleon híre bejárta az egész világot, ám azt kevesen tudják, hogy neve elhíresült egy káprázatosan finom sütemény kapcsán is.
A Napóleon szelet méltán lett különleges, hiszen a franciák mille feuille sütijének egy igazán karakteres variációja,  (annak gyümölcsös változatát már mutattam nektek itt) ami rokonságban áll a mi krémesünkkel. Ugye, mondani sem kell, hogy az ezer levelű tészta és a fantasztikus vaníliás krém mennyire csábító?! A Napóleon szeletben pedig mindezek még kiegészülnek azzal is, hogy a tészta nem puhul el oly könnyen, mert a lapokat körül ölelő cukorkaramell roppanóssá, édesen különlegessé teszi. Tetejét eredetileg morzsolt tészta fedi, de bevonható cukormázzal, sőt csokoládéval is.

Nem mondhatom, hogy az a ripsz-ropsz desszert, mert főzni, sütni, kicsit állni is hagyni kell, de megéri a fáradozást, mert cserében mesebeli édességet kapunk. Aki elkészíti, készüljön fel erre. Én most sütöttem meg először, s mivel a család sürgető noszogatásának engedtem, a pihentetésre nem szántam elég időt, így némi kivetnivalót ugyan találok a kinézetében, de az íze....hmmm!
Szerettem volna, ha Ti is mielőbb megismeritek, így (bánja fene), ezt a nem éppen legprofibb kinézetű első próbálkozásomat mutatom meg, de legközelebb biztosan nem engedek a siettetésnek és akkor megmutatom majd a még szebb változatot is.

S, hogy miért éppen az oroszok nevezték el a francia hadvezérről, azt talán sosem tudjuk meg, de az biztos, hogy aki megkóstolja, végérvényesen beleszeret majd!

Így készül:

Azt hiszem, a piskóta mindenki kedvence, még ha az elkészítése némi kihívást is jelent sokaknak. Vannak azonban olyan trükkök, amiket ha betartunk, biztosan sikerrel járunk annak érdekében, hogy ne legyen sületlen, vagy éppen ne süljön túl, ne essen össze és ne legyen úgymond "szalonnás" sem.
A piskótatekercs készítése pedig sokakban azért vált ki félelmet, mert a tekerés miatt előfordulhat, hogy könnyen törik a tészta. 
Ezek elkerülése érdekében árulok el némi titkot ebben a receptben, mellyel egy nagyon finom, igazán nőies külsejű puncsos tekercset készíthetünk.

Íme:

A tejberizs azon kevés finomság egyike, amit gyerekkoromban is módfelett szerettem. Egyszerűségéből adódóan minden háztartás kedvelt édessége volt évtizedekkel ezelőtt is. Édesanyám módfelett finoman készítette, finom házi tejből, kerek szemű rizsből, édesen, fahéjjal vagy kakaóval meghintve. Emlékszem, amikor suliból hazaérve vaníliás illata belengte a lakást... a legrosszabb napokat is feledtette!

Elkészítése egyszerű, de némi rafinériát igényel. Szülővárosom gasztroangyala, Horváth Ilonka receptes könyvében is részletezte már, ennek alapján mutatom, hogy készítettem. 
Most egy különleges, kókuszos-mandulás változatot mutatok, finom eperrel kiegészítve.

Íme:

Azt hiszem, igazán jól főzni, sütni csak szeretettel lehet. Ha az ember kedveli amit csinál, türelme van hozzá, kreatívabb, örömet tud szerezni vele másoknak és önmagának is. Aki szeret a konyhában is foglalatoskodni, tulajdonképpen mindegy, hány főre süt-főz, jó ízekkel, szép tálalással bárkit levehet a lábáról. 
Alkalomadtán ezer ötletet be lehet csempészni az ételkészítésbe, ha pedig ez az alkalom még akár jeles nap is, akkor pláne se szeri, se száma a lehetőségeknek. Én most a szeretetre hangolódást választottam (végtére is Valentin nap volt), így főételem elkészítésénél a szív formát választottam. Göngyölt csirkecombfilét sütöttem, amibe szív alakban formázott sárgarépa került. A körethez pedig burgonyapürét és rózsa formában sütött krumplit tálaltam, aminek receptjét is hamarosan olvashatjátok.

Aki névnapra, születésnapra készül bátran választhatja ezt az egyszerű, de mégis látványos "szeretni való" ételt.

Így készítettem:

Örömet szerezni kedvesünknek mindig jó. Bármilyen alkalmat találhatunk erre, de vannak az évnek olyan napjai, amikor különösen. Ilyen a manapság oly divatos Valentin nap is, amikor a legkedvesebb ajándék a saját kezűleg készített desszert. Ha pedig az nem csak ízében, de látványában is alkalomhoz illő, nyert ügyünk van.
A most hozott sütemény gyermekkorom nosztalgikus uzsonnaétele volt, bár akkor még nem is igen értettük az elnevezését. A frissen sült leveles tészta és az ízes lekvár csodás harmóniában van benne. 
Az eredeti háromszög formát nevéhez illően levél formára cserélve, piros lekvárral töltve igazi szerelmes üzenetközvetítő.
A legjobb tulajdonsága pedig az, hogy 20 perc alatt elkészíthető, így amíg megfőzzük a reggeli kávét vagy teát, már ágyba is vihetjük kedvesünknek, forró, édes meglepetésként.

Így készül:

Azt hiszem, a hétvégék varázslatos, ünnepi, meghitt, otthonos hangulatát mindenkinek meghatározza egy íz vagy illat. Nekem ez többek között a békebeli kuglóf az, ami elhozza ezt az érzést. Egy egyszerű hétvége is ünnepivé válik tőle, ami nem is csoda, hiszen a kuglófformát eredetileg a betlehemi királyok turbánjának alakja ihlette, így valóban karácsonyi, ünnepi sütemény volt anno. A kuglófsütő gyönyörű formát ad a sütinek, a közepében lévő lyukas cső pedig megkönnyíti a tészta teljes átsülését, így praktikus is.
Édesanyám legtöbbször kelt tésztából sütötte a kuglófot, mazsolásan, esetleg kakaósan, jó sok porcukorral meghintve. Igazi reggeli kedvenc volt.
Én most egy egyszerűbben elkészíthető, sütőporos változatot készítettem, amely omlós, puha, légies tésztájával, a benne lévő aszalt áfonyával mennyeien finom lett. 

Íme a receptje:

A palacsinta favorit étel valljuk be, kevés hozzávalóval, pici munkával látványos, finom fogás. Millióképp variálható, akár sósan, akár édesen fogyasztható. Mutattam már több variációját, mint a különleges mákosat vagy a rakott, túrósat.
Közeli rokona pl.: a császármorzsa és a tejpite is. Ez utóbbiból olvashattok receptet tőlem bőven, egyszerűen nevezve és kicsit előkelőbb néven, clafoutisként is.(Bőségét mutatja, hogy ennek van nálam gombás-paradicsomos, meggyes, sőt hagymás-szalámis receptje is, lapozzátok át azokat is, mert érdemes!)

A ma hozott recept eredete az Amerikába bevándorolt és  letelepült német lakosság érdeme, neve is a német deutch szó elkorcsosult változatából lett dutch. Sütőben készülő finomság, gyakorlatilag a Pfannkuchenből eredeztethető palacsintafelfújt.
Arányai a következők eredetileg: Tojásonként 1 evőkanál tej, 1 evőkanál liszt és 1 evőkanál cukor (ez persze ízlés szerint változtatható és az édes változatokra érvényes.) Ezen kívül mehet bele pici só, fahéj, gyümölcsök. Kizárólag jóféle vajjal süssük, megéri fordítani erre!

Most pedig lássuk az én mennyeire sikerült receptemet: