
Ha kisüt a tavaszi, meleget adó nap, én máris a nyarat tervezgetem. Imádom a mediterrán életérzést, a nyári ízeket, illatokat. Többször jártam már Olaszországban, és alighogy eljövök onnan, máris hiányzik. A vidámság, a nyugodtság, az ételek, a tenger... egyszóval minden. Talán nem meglepő, hogy az édességeik a kedvenceim.
Történetesen a reggeli vagy a délutáni kávéjukhoz kínált egyszerű "kétszersült" kekszük az egyik favoritom. Kicsit túlzás keksznek nevezni, hiszen állagában eltér az omlós, puha kekszektől, sőt, kifejezetten kemény édességről beszélünk, de tökéletes mártogatni való a kávénkhoz vagy akár egy pohár borhoz. Ó, igen! Merthogy boldogan itatják fel a falatnyi tésztácskával ezeket a szürcsölni valókat, miközben nagyokat nevetve beszélgetnek egy leánderes teraszon.
Még csak április van, de én már elképzelem a nyári kirándulásokat és bízom benne, hogy Itália, a mediterrán hangulatú városok vagy éppen Toscana utamba esik.
Addig viszont ezt a kellemes életérzést elhozom a reggeli kávék mellé ennek a finom, mandulás, narancsos, kesudiós ropogtatni valóval.
A cantuccini egy igazi biscotti, ahogyan már írtam, vagyis kétszersült, mert valóban kétszer kerül a sütőbe, mielőtt elnyeri végső állagát. Az eredeti recept csak tojásból cukorból, lisztből, némi borból és jó sok egész, héjas mandulából áll, de mára már rengeteg változata lett közismert. A bort (ami valószínűleg a "fújó" szerepet töltötte be) ma már sütőporral helyettesítik, van aki tesz hozzá olvasztott vajat, van aki nem, (ettől lesz kevésbé kemény) a magvak, csokidarabok vagy aszalványok sokasága pedig végtelen variációt biztosítanak.
Eredetileg a toszkán Vin Santo borba mártogatva illik fogyasztani, de kitűnő kávéhoz, teához is.
Ha kedvet kaptatok elkészíteni, íme a receptje: