Történetesen most kissé lassuló-lustálkodó napjaim vannak, úgyhogy mi mást is tervezhetnék desszertnek, mint egy fantasztikusan egyszerű morzsasütit, aminek már a neve is gyönyörűség, hiszen ez nem más, mint a crumble.

Az alaprecept jól variálható, egyszerű, bármilyen gyümölccsel elkészíthető. Ügyesebb gyerekek, kezdő konyhatündérek egyedül is hozzáláthatnak, hiszen elronthatatlan. Blogomon már olvashattatok egy szilvás-körtés változatot, aminek morzsájához másféle arányokat használtam. Most egy meggyes receptet hoztam, amiben a meggy a savanykás ízével és a vaníliafagyi az édességével tökéletes párost alkot. A fahéjjal-vaníliával szórt sülő gyümölcs illata mennyeien lengte be a konyhát, úgyhogy képzelhetitek, milyen nehéz volt kivárni, hogy langyosra hűljön és lehessen kanalazni.

Mivel még mindig lehet meggyet kapni, érdemes elkészítenetek, ha valami gyorsan elkészülő finomságra vágytok.

Íme a receptje:

Mai blogbejegyzésem kicsit érzelgős hangulattal teljes, hiszen augusztus elsején van a negyedik "blog-szülinapom"! A szülinapokon a legtöbben szeretünk visszatekinteni az elmúlt időszakra, értékelni a történéseket és reményteljesen nézni a jövőbe. Én is jó szívvel nézek vissza az elmúlt évekre, melyek során háziasszonyként blogíró lettem, szereztem új barátokat és ismerősöket. Négy éve, hogy belevágtam ebbe a csodás kalandba, ami az ételek főzésével, tálalásával és fotózásával repített olyan örömök felé, amiről álmodni sem mertem korábban. Minden recept megírása, minden kép készítése boldoggá tett, feltöltött, kiteljesített. Öröm volt megélni, hogy mennyi elismerést, pozitív visszajelzést kaptam Tőletek, mennyien biztattatok, örültetek velem együtt a sikereimnek. Persze voltak negatív kritikák is ezalatt a négy év alatt, de minden vélemény arra sarkallt, hogy fejlődjek, még jobb és olvashatóbb bejegyzéseket tegyek közzé.
Hiszem, hogy egy jól elkészített étel nem csak a testünket, hanem a lelkünket is gyarapítja, látványával, illatával és nem utolsó sorban a közösen történő elfogyasztás örömével. Engem a blog által még inkább kiteljesített a főzés, odafigyelőbb, alaposabb lettem. Sokat tanultam, hihetetlenül nagyot változtam, nyitottabb lettem az alapanyagok, az újítások felé. Jó visszanézni első receptjeimre, amikor még szinte csak a hagyományos magyar konyha ételeinek elkészítését osztottam meg Veletek. Jó érzés tudni honnan, hová tartok. Persze négy év még nem túl sok, remélem sok-sok év múlva ugyanilyen boldogsággal tekinthetek majd vissza.

Na, de elég ebből a nosztalgiázásból, hiszen Ti a receptjeimért vagytok itt velem! Jöjjön hát a mai, ami nagyon különlegesre sikeredett. Ahogyan már tudjátok, nem vagyok elkötelezett híve egyetlen étkezési formának sem, szeretem a hagyományos konyha finomságait is, de szívesen főzök a reformkonyha alapanyagaiból is. Igyekszem vigyázni a vonalaimra, hiszen a gasztroblogolásnak van némi veszélye a kilók felszaladásában, így az "ünnepi desszert" alakbarát lett. Azt nem mondom, hogy bűntelenül falhatja az ember, na de egy szülinap mégiscsak szülinap!

Mutatom ennek a gyönyörű és csodás brownie-nak az elkészítését, aminek hiszitek vagy sem, de avokádó és banán teszi krémesen kellemessé a tésztáját:

Íme:

Egy születésnap apropóján készítettem sós vendégvárót.
Ezt a túrós tésztát már pogácsaként többször megsütöttem, de most rudacska formában akartam. Remek falatkák koccintáshoz, vagy csak simán egy beszélgetős estéhez, az elkészítése pedig nagyon egyszerű!

Tulajdonképpen egy egyensúlytésztáról van szó, amelyben a hozzávalók aránya 1:1:1. (Mivel ennyire egyszerű, így ha az ember lánya megjegyzi ezeket az arányokat, a későbbiekben fejből is könnyen összeállítható a tészta.) Bevallom, ez szuper is, mert olyan finom, hogy aki megkedveli, sűrűn fogja sütni, hiszen pillanatok alatt elfogy!

Íme az alaprecept:

A karfiol népszerű zöldség, laktató, magas C vitamin tartalmú, ásványi sókban és rostokban gazdag konyhai alapanyag. Többféleképpen elkészíthető, levesként, rántva, rakottasan, de akár salátaként is. Szerencsére egész évben beszerezhető, így aztán bármikor készíthetünk belőle valami finomságot. 
Bevallom, én is nagyon sokszor használom az ételeimben, megsütve, pirítva kifejezetten kedvencemmé vált. 

Most egy remek salátát készítettem belőle, ami gyorsan elkészül, így nem kell mellette sokáig állni a nyári hőségben, ráadásul kifejezetten finom behűtve, de akár langymelegen is. A színe pedig varázslatos a sárgarépa és a lilahagyma társaságában.

Így készítettem:

Ebben a hőségben nem a legjobb elfoglaltság a tűzhely mellett állni, úgyhogy ha csak lehet a villámgyorsan elkészíthető ételek kerülnek előtérbe. Persze a legtutibb a fagyi, a hideg dinnye és a behűtött sör, de azért néha muszáj valami tartalmasabbat is fogyasztani.
Ez a csodafinom, mediterrán ízvilágú, hús nélkül készíthető főétel röpke fél óra alatt elkészül, úgyhogy ajánlom figyelmetekbe! Nem kötelező csípősen enni, de én most olyan csodás jalapeno paprikákhoz jutottam, hogy nem bírtam megállni.... 

Mutatom is, hogy készül!

Ami a téli ételek között a töltött káposzta, az a nyáriak közt minden bizonnyal a paradicsomos húsgombóc és vele együtt a töltött paprika. Szerintem kevés olyan magyar háztartás létezik, ahol ezek az ételek nem jellemzőek az említett évszakokban. Nincs is finomabb egy forró nyári napon a hűvös és selymes paradicsomszósznál, ami lágyan öleli át édeskés-savanykás ízével a húsgombóckákat, vagy épp az illatos paprikába burkolt tölteléket. A kettő egymástól szinte elválaszthatatlan. A paprika íze fenomenálissá teszi ezt az egyszerű ételt, ám akik főzve fogyasztani nem szeretik, azok a mártásban élvezhetik aromáját, illatát. Érdemes egy jó nagy adagot elkészíteni belőle, annál is inkább, mert igazán finom a főzés után 1-2 nappal lesz, amikor az ízek összeérnek.

Itt a strandszezon, a nyári programok ideje, jó dolog csak előkapni a hűtőből, némiképp átlangyosítani, és nagyot lakmározni belőle. Kifejezetten illik nem túlmelegíteni, tejföllel és puha kenyérrel fogyasztani.

Én így készítem:

Ki ne ismerné a mondókát: "Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet..."?! Valljuk be, gyermekkorunk nagy kedvencét felnőtt fejjel is imádjuk! Sósan, sajtosan vagy akár cukrosan, ropogósan vagy puhán... egyszóval: mindenhogy!
Pünkösdre készülve kutakodtam kicsit, mit is ettek anno elődeink ezen az ünnepen. Mivel ilyenkorra már kellőképpen fogyóban volt az előző évi termény és állati eredetű alapanyag, így a meglévőkből készítettek nagyanyáink és dédanyáink finomságokat. A húsok közül a csirkét és a birkát készítették elsősorban, sok-sok zöldséggel, tésztával.
Mivel ilyenkor volt idő a mulatságokra is, a Pünkösdi-királyné és király választás is ekkor történt, a nap végét pedig vidám táncos mulatsággal zárták, így bőven akadt lehetőség új barátságok kötésére is. Ennek kapcsán aztán vitték egymásnak a süteményekkel megrakott kosarakat is, amiben nem csak édes finomságok, hanem gyakran perec is volt. A perec pedig jólesett a koccintások közben...

A Pünkösdi királyság 1 évre szólt, ám az ilyentájt kötött barátságok akár egy életre is. A jó receptek pedig szájról szájra, kézről kézre jártak.
Ennek a "szívből jövő", szív alakú finomságnak a tésztája egy igazán finom, hagyományos formájú perecnek a receptje, melyet az Édesanyámtól örökölt receptfüzetben találtam. Édeskés tésztájához illik akár a sópancs, akár a sajt, de akár az édes cukor-szórat is. Mivel pedig Pünkösdre szántam, szeretettel és szívből készült, mi sem volt természetesebb számomra, hogy nem hagyományosan, hanem szív alakúra készítem.

Elkészítése nem ördöngösség, de némi kézügyességet igényel.
Íme a receptje:

Számomra a keleti világ meseszerű. Fantasztikus ételeik, ámulatba ejtő színeket használó textíliáik, csodás fűszereik, bódító illataik mindig magukkal ragadnak. Különleges édességeik közül az egyik legnépszerűbb talán a baklava. Eredetileg dióból vagy pisztáciából készülő töltelékkel van összeállítva, vékony réteslapokkal borítva és fűszeres sziruppal leöntve. Rendkívül kiadós édesség, egy-két falatnyi egy kiadós ebéd után bőven elég.

Én most nagy kedvencemmel, mákkal készítettem, a locsoláshoz pedig különleges fűszerekkel ízesített szirupot használtam. A végeredmény... mennyei lett! A délutáni kávé mellé igazi ízélmény!

Íme a recept:

Egyik kedvenc sütim a macaron. Mióta jó pár éve először megkóstoltam, rabja vagyok. A roppanós héj alatt a puha belső és a krémes töltelék valami mesés! A formáról és a hihetetlen változatos szín és ízvilágról már nem is beszélve... Ez a klasszikus francia finomság tulajdonképpen két mandulás habcsók talpával összefordítva és lekvárral vagy ganache-sal összeragasztva. Bár eredetileg már a XV. századból Velence környékére tehető a kialakulása (más források szerint jóval korábban már Perzsiában is készítettek hasonló, darált mandulából süteményt), ám világhódító útjára Franciaországból indult. Bárhonnan jött, mindenképpen szegényebb lenne nélküle a desszertek világa.

Bevallom az elkészítését még sosem mertem megpróbálni, bár rengeteg recepttel szemeztem, mindig eltántorított. Nem csak az alap macaron hozzávalóinak ára, hanem a nem kicsit macerás munkamenet miatt is. Amikor aztán olvastam arról, hogy kezdő "macaronosok" próbálkozhatnak kekszből vagy jóval olcsóbb olajos magvakból (dióból, mákból vagy akár tökmagból is) is elkészíteni, úgy gondoltam nincs mit veszítenem. Így történt, hogy a legszimpatikusabb mákos hozzávalóval próbálkoztam, méghozzá Bebepiskóta videója alapján. Ennél az olasz módszernél cukorszirupot főzünk, melyhez szükségünk lesz egy cukor-hőmérőre is.

Én citromos-fehércsokis krémmel ragasztottam össze, ami tökéletesen illik a mák ízéhez. Azt hiszem, az elkövetkező hetekben nem lesz megállás az itthoni "macaron-gyártásban"! Nem tudok betelni az örömtől! Muszáj lesz kipróbálnom még sok-sok másféle töltelékkel is.

Ha bátorságot kaptatok a látványtól és a saját tapasztalatomtól, fogjatok bátran hozzá, íme a recept:

A medvehagyma időszaka van, a boltokban,piacokon már bőséggel beszerezhető. A kertekben (legalábbis az enyémben) azonban ebben a hideg, szinte télies időszakban viszont még csak most bújik, de legalább lesz utánpótlás!
Valljuk be, ez az régi, népi gyógyászatban és gasztronómiában is használatos növény csak az elmúlt pár évben lett népszerű a modern háztartásokban, ám szerencsére manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az erdők aljnövényzetének évelő növénye, amely kora tavasszal jelenik meg és nyár derekáig burjánzik. Természetes antibiotikus, vértisztító, vérnyomás csökkentő, kedvező hatással bír a gyomor és bélrendszeri bántalmakra, a fejfájásra és a vesére. Íze különlegesen aromás, illata valódi hagymaillat. Éppen ez az, ami könnyen megkülönböztethetővé teszi a látványra hasonló levelű de igen mérgező gyöngyvirágtól. Ha nem vagyunk benne biztosan kirándulásaink során,hogy mivel is találkoztunk, inkább vásároljuk megbízható helyről!
Akik kedvelik a hagymás ételeket, azok biztosan beszeretnek, mert széles körben használható. Levesbe, pestonak, krémekhez, főzelékként, sós rágcsálnivalókba, vagy egyszerűen vajas kenyérre, szendvicsre szórva is isteni!

Blogomon már olvashattatok pogácsa, teljes kiőrlésű pogácsa, rakott tészta receptet is, amelyhez ezt használtam. Most egy remek sós aprósüti receptjét osztom meg Veletek, ami nem más, mint a medvehagymás-sajtos rúd. 

Így készül: